Közlési folyamat, bírálati eljárás

A folyóirat lektorált folyóirat, csak olyan írásokat publikál, amelyek két, egymástól független bíráló, név nélküli bírálata alapján a szerkesztőség közlésre alkalmasnak minősít. A bírálati eljárásban elsősorban a szerkesztőbizottság, illetve a szerkesztőbizottság szakértői, konzultáció bizottságának tagjai vesznek részt. A beküldött szakmai anyagok bírálóinak a kiválasztását egyrészt az adott szakterület, másrészt a tervezett publikációs műfaj és rovat határozza meg. Szükség esetén, amennyiben a szerkesztőbizottság és a szakértői, konzultációs testület tagjai között nem található a beadott anyag szakterületének ismert képviselője, a szerkesztőség külső bírálót kér fel véleményezésére. A tudományos jellegű tanulmányok bírálatát tudományos fokozattal minősített kutatók, a jó gyakorlatok és a szeme rovatba szánt írásokat oktatók, gyakorlati szakértők, a jó gyakorlatok és műhely rovatok közleményeit pedig az adott terület kiemelkedő művelői értékelik.

A folyóirat publikációs stratégiája kettős természetű. Lehetőséget biztosítunk külső szerzők írásainak beküldésére, illetve esetenként publikálása kérjük fel az adott témakör, vagy szakterület ismert szakértőjét, kutatóját. A bírálati eljárás a külső szerzők, illetve a felkért szerzők esetén egyformán, ugyanazokkal a feltételekkel és ugyanazzal a lebonyolítással érvényes. A külső szerzőknek a folyóirat bírálati rendszerébe való regisztráció után lehetőséget biztosítunk arra, hogy a készülő írásukról előzetesen egy összefoglalót küldjenek be. Ennek az összefoglalónak a bírálata, véleményezése jelzés értékű a leendő szerző számára, amelyben a szerkesztőség a bírálók véleménye alapján előzetesen támogatja, vagy elutasítja a leendő írás folyóiratban való publikálását.

A névtelen bírálat során a kijelölt bírálók az alábbi szempontok szerint értékelik a beküldött összefoglalót, vagy közlésre szánt írásokat:

• a folyóirat koncepciójához, tartalmához való illeszkedés
• a gondolatmenet követhetősége, strukturáltság, a szerkezeti elemek egymáshoz viszonyított aránya, kidolgozottság
• elhasznált források mértéke, relevanciája, aktualitása, beágyazottság mértéke
• újszerűség, a választott téma aktualitása
• a szöveg koherenciája, nyelvi megformáltsága, formai követelmények
• általános minőség, szubjektív vélemény

A bírálati eljárás alapjául az Országos Neveléstudományi Konferenciák bírálati rendszerének működése szolgál. Ennek megfelelően, hogy ha a bírálók pontszámokban kifejezett véleménye között jelentős különbség alakul ki, akkor harmadik bíráló felkérésére kerül sor.