Formai követelmények

A folyóiratban az eLearning, az oktatás-informatika, az információs és kommunikációs technológia és oktatás területén jelennek meg elsősorban kutatási eredményeket bemutató tanulmányok, fejlesztéseket, jó gyakorlatot ismertető leírások, illetve az adott területen eredményes tevékenységet folytató személyekkel készített interjúk. A negyedévente megjelenő számokban a folyóirat szívesen közöl a szakterületen újonnan megjelenő könyvekkel, nagyobb projektekkel kapcsolatos recenziókat, illetve publicisztikai jellegű írásokat is.

A folyóirat állandó rovatai:

• Tanulmányok
• Jó gyakorlatok, műhely
• Szemle
• Recenzió
• Vélemény
• Riport

A folyóirat profiljába tatozó témák:

• digitális szubkultúrák, digitális nemzedék
• digitális tudásbázisok és multimédiás tananyagok
• e-Portfolió
• esélyegyenlőség IKT eszközök támogatásával
• interaktív táblák és szavazórendszerek, oktatástechnikai megoldások
• konnektivizmus, hálózatelméletek az oktatásban
• oktatás és információs társadalom, tanulás- és tudásértelmezések
• online tanulási környezetek, LCMS rendszerek
• tanítás és tanulás IKT támogatott osztályteremben
• tanítást, tanulást segítő fejlesztő programok
• virtuális tanulási környezetek
• web 2.0, eLearning 2.0, “social networking”
• webergonómia, akadálymentes online környezetek
• webstatisztikák, adatbányászat

Kéziratok benyújtásának menete:

• A kéziratok beküldésére, illetve a beküldött anyagok bírálatára a folyóirat erre a célra kialakított online rendszerében van lehetőség: http://www.oktatas-informatika.hu/bekuldes/ A szerkesztőség csak indokolt esetben fogad be emailben beküldött szakmai anyagokat.
• A magyar nyelven beküldött és publikálásra elfogadott írásokhoz a szerzőknek kötelezően be kell adniuk egy angol összefoglaló absztraktot. Az angol nyelven történő publikálás esetén az összefoglalót magyar nyelven kell beadni. Az összefoglalókat külön elemként, a főszöveghez hasonlóan kell a bíráló rendszerbe feltölteni. A bírálati eljárás az összefoglalót nem érinti, de a szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy tartalmi és nyelvi, stiláris változtatásokkal éljen az összefoglalók esetében.
• A beküldött szakmai anyagok publikációs műfajáról, a bírálati eljárásról a folyóirat weblapján, a “Szerzőknek” menüpontban található részletes leírás.

Kézirat-leadási útmutató és korrektúrázási szempontok

Általános formai követelmények:

A tanulmányok, műhely, riport, kritika rovatok esetén egy írásmű terjedelme optimális esetben 20.000-40.000 karakter, ábrákkal, táblázatokkal kiegészítve csak indokolt esetben több mint 20 oldal. A nézőpont, publicisztika, tartalmi egységeinél az 15.000 karakter az irányadó. Az online változat megjelenése lehetővé teszi, hogy mozgókép, hang, színes kép is része legyen bármely beküldött tartalomnak. A nyomtatott változat fekete-fehér formátumban jelenik meg. A folyóiratban megjelenő minden tartalom a nyomtatott változat mellett kivonatos formában, azzal egyidőben online is megjelennek. A teljes tartalom a következő szám megjelenésekor válik online is elérhetővé.

A leadandó kézirat formátuma, adathordozók

• A szerkesztőség elektronikus formában kéri az elkészült kéziratot. A szöveg Microsoft Word szövegszerkesztővel készüljön, DOC vagy RTF formátumban szerepeljen. 12 pontos Times New Roman betűtípus és másfeles sortávolság használatát kérjük.

Címrendszer

• A tanulmány, illetve egy-egy fejezet a főcímen és az esetleges alcímen kívül lehetőség szerint legfeljebb két további címfokozatot tartalmazzon.
• A belső címek lehetőség szerint legyenek tömörek. A címfokozatokat a nyomtatásban elsősorban tipográfiai eszközökkel igyekszünk érzékeltetni. Ugyanakkor a fokozatok pontos meghatározásának érdekében kérjük a kéziratban a címeket hierarchikus decimális rendszerben (1, 1.1, 1.2, …) megjelölni.
• Az első bekezdésben kérünk egy rövid összefoglalót a cikkről, ez tipográfiailag is kiemelt rész lesz.

Kiemelés

• A hangsúlyos szövegrészeket kurziválással (ne kövér szedéssel) emelje ki!
• Minden esetben kurziváljuk
  • a főszövegben szereplő ábra-, kép- és táblázathivatkozásokat sorszámmal együtt, de toldalék nélkül (pl. 1. ábra, a 6. táblázatban);
  • a főszövegben és a bibliográfiában a megjelent könyvek, kötetek, a folyóiratok címét.
  • Az idegen szakkifejezéseket, idegen nyelvű idézeteket rendszerint szintén kurziváljuk.

Jegyzetek, hivatkozások

• Művekre, szövegekre (illetve részleteikre) szövegközi kerek zárójelben, a szerző(k) vezetéknevének és a publikáció bibliográfiai azonosítására alkalmas évszámának vagy évszámból képzett egyedi jelölésének a megadásával hivatkozzon, pl. (Freeman, 1975), (Gray–McCormic, 1996a)! Az évszám után nincs pont.
  • Ebben az esetben az oldalszám után nem kell kitenni az „o.” jelölést, csak a pontot: (Fine–Ulrich, 1988. 13.), (Tymchuk, 1981b. 12–74.).
  • Amennyiben adott szerző(k) több művére együtt hivatkozunk (több szerző esetén nevük egyező sorrendjében), az azonosítók közé vesszőt teszünk: (Galambos, 1992, 1994a, 1994b). Ha azonban valamelyik mű esetében oldalszámot is megadunk, az érthetőség kedvéért a vesszők helyett pontosvesszőket szerepeltetünk: (Hull, 1981. 564–566.; 1999), (Ricoeur, 1995; 2001. 23.).
  • Ha több szerző különböző műveire együtt hivatkozunk (vagy a szerzők neve eltérő sorrendben szerepel), pontosvesszővel választjuk el őket: (Scheier–Carver, 1983; Carver–Scheier, 1998), (Russell, 1968, 1976; Schank–Abelson, 1977).
  • Ha többszerzős műre hivatkozunk, két szerzőig kiírjuk a vezetékneveket, és nagykötőjellel választjuk el őket. Három vagy annál több szerző esetén csak az elsőt nevesítjük, és az „et al.” formulát csatoljuk hozzá.
  • Amennyiben a főszövegben a hivatkozás részeként szerepel a szerzők mindegyikének legalább a vezetékneve (vagy az elsőé és az “és munkatársai” kifejezés), akkor elegendő a zárójelben csak az évszám-azonosítót szerepeltetni. [Pl. Katz és Frost (1992) álláspontja szerint …] Ilyenkor az esetleges oldal- vagy kapcsolódó publikációs hivatkozást a mondat vagy tartalmi egység végére kell tolni.
  • A fejezet vagy szöveg végi jegyzetelés helyett válassza a lapalji jegyzetelési formát!

Bibliográfia

• A belső hivatkozások és a bibliográfiai tételek kölcsönösen megegyezőek legyenek.
• A bibliográfia legyen évszámkiemelő. A mű kiadási évszámából, esetleg évszámaiból, fordítási évéből stb. kialakított, a hivatkozásokban szereplő egyedi azonosító a címet megelőzve, attól kettősponttal elválasztva, zárójelben szerepeljen! [Hesse, H. (1943/2000): Az üveggyöngyjáték.]
• Az irodalomjegyzéknek a következő – megszokott – formai és strukturális követelményeknek kell megfelelnie:
  • A szerzők, szerkesztők stb. (továbbiakban: alkotók) vezetékneve előzze meg a keresztnevüket, szükség esetén (tipikusan magyar és külföldi alkotók idegen nyelvű műveinél) vesszővel elválasztva! Ez vonatkozzon a cikk, tanulmány stb. lelőhelyéül szolgáló könyv, kötet alkotóira is!
  • A keresztneveket kezdőbetűikkel rövidítjük. (Badiani, A., Browman, K. E., Robinson, T. E.)
  • A zárójeles hivatkozással ellentétben a mű valamennyi alkotójának a neve szerepeljen felsorolva! Az „et al.” rövidítés nem alkalmazható.
  • A könyvek, tanulmányok első szerzőjük (stb.) vezetékneve szerint kerülnek sorrendbe. Az első szerző egyezése esetén a kevesebb szerzővel rendelkező művek megelőzik a több szerzővel rendelkezőket. Pl.:

Golden, G. K.

Golden, G. K., Kevin, S.

Golden, G. K., Anthony, E. J., Kevin, S.

• Azonos alkotó(k) különböző művei kronologikus sorrendben állnak. (Természetesen az alkotók azonos sorrendjét is feltételezve.) Amennyiben az évszám is megegyezik, a címek ábécérendje dönt, az azonosítóban pedig az évszám egy szóköz nélkül kapcsolt kis latin betűvel egészül ki. (1967a, 1967b stb.)
• A bibliográfiában – a folyószöveg hivatkozásaihoz hasonlóan, de az utalásoktól és a lábjegyzet hivatkozásaitól eltérően – az oldalszámok utáni „o.” rövidítés elmarad.

Példák:

Kohut, H. (1977): The Restoration of the Self. International Universities Press, New York.

Roman, M., Stastny, P. (1987): An Inquiry into Art and Madness: The Career of Jochen Seidel. Annual of Psychoanalysis, 15. 269–291.

Nemiah, J. C. (1980): Dissociative Disorders. In: Kaplan, H. I. (ed.): Comprehensive Textbook of Psychiatry. William and Wilkins, Baltimore. 1544–1561.

Takács E. (1984d): Anyanyelvünk érdemjegyei. 1–2. Köznevelés, 40, 35. 15.; 40, 36. 15.

Takács E. (1978): A korszerűség és a hatékonyság értelmezése az új tantervek bevezetésekor. In: Pedagógiai kultúránk fejlesztésének módjai. Vezetői füzetek, 5. PTK, Budapest. 30.

Westenberg, P. M., Block, J. (1993): Ego Development and Individual Differences in Personality. Journal of Personality and Social Psychology, 65, 4. 792–800.

Nardi, K., Martindale, C. (1981): Creativity and Preference for Tones Varying in Dissonance and Intensity. Paper presented at Eastern Psychological Association Meeting, New York.

Internetes hivatkozások

• Az internetes hivatkozások esetében is tartsuk be a nyomtatott publikációk idézésének általános rendjét: első helyen álljon a szerző, majd évszám, a hivatkozott anyag címe, weboldal címe. Adjuk meg az URL-t, és az utolsó hozzáférés dátumát.
• Az internetes hivatkozások címeit rövidítsük le. E célból használjuk a bit.ly linkrövidítő alkalmazást.

Példák:

Halász, G. (2007): Képességfejlesztés, iskolavezetés és pedagógiai paradigmaváltás. URL: http://bit.ly/tQFoJd Hozzáférés ideje: 2011. március 31.

Jenei, Zs., Klötzl, F. (2010): E-learning tananyagfejlesztés rövidített tananyagfejlesztési segédlet. URL: http://bit.ly/rAdqcX Hozzáférés ideje: 2011. november

Ábrák, illusztrációk

• A szerepeltetett ábrákat, táblázatokat, képeket kérjük képaláírásban megszámozni (pl. 1. táblázat), és a szövegben ezekre így utalni.
• Ha a beküldött írásmű mellékleteként az online változatban mozgókép is megjelenik, akkor kérjük pontosan megadni, hogy melyik pillanatkép kerüljön be fekete-fehér formátumban a nyomtatott változatba.
• Gondolattérképek (pl. mindmeister), dinamikus ábrák (pl. Google Chart), térképek (pl. Google Maps), interneten elérhető videók (pl. Youtube) megjelenítéséhez beágyazókódot kérünk.

Elérhetőségek

• A kézirat végén név, foglalkozás, beosztás, munkahely, elérhetőségek (e-mail cím), blog, honlap és fénykép szerepeljenek.