Korszerű környezet, korszerű eszköztár: oktatástechnika és média
Az Oktatásinformatikai módszerek című kötet (Ollé és társai, 2013) hat fejezeten át tárgyalja az információs társadalom tanítási-tanulási folyamatának pedagógiai, módszertani jellemzőit. A kötet szerzői nem titkoltan arra törekedtek, hogy az IKT oktatásban való megjelenésének és felhasználásának ne a technológiai, hanem sokkal inkább a – néha méltatlanul elhanyagolt – pedagógiai oldalát világítsák...
Bevezetés
Az új eszközök, technikai fejlesztések iskolai alkalmazása valamilyen változást mindig előidéz az oktatásban, megpezsdíti, olykor pedig teljesen át is alakítja a megszokott rutinokat. Általában három tényező indukálja az új taneszközök megjelenését. Egyrészt segítségükkel kívánják fokozni a pedagógusok oktató-nevelő tevékenységének a hatásait, olyan új elemekkel egészítve ki azokat, melyeket a pedagógusok nem vagy csak részben lennének képesek megvalósítani...
1. Az asztaltól elindulva
Két és fél évvel ezelőtt kínai szavakat tanultam az asztalnál. Úgy döntöttem, hogy leírom egy külön oszlopba azokat, amelyekben a “fa” alapelem szerepel. A kínai írásjelek ilyen alapelemekből, vagy más néven gyökökből épülnek fel. Úgy gondoltam, hogy jobban megértem a nyelv logikáját, a kultúrtörténetét, a kialakulását, ha együtt látom azokat, amelyek azonos alapelemeket tartalmaznak.
Ezután leírtam egy másik oszlopba azokat, amelyekben...
1. A diavetítőtől a közösségi médiákig (Technológia történeti áttekintés)
Ahogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyre nagyobb szerephez jutnak a hétköznapjainkban, értelemszerűen a számítógéppel támogatott tanulás lehetőségei (CALL, Computer Assisted Language Learning) [1] is egyre közelebb kerülnek hozzánk. A 70-80-as évek audió-vizuális oktatástechnikai eszközeit, nyelvi laborjait, fokozatosan kiszorították a számítógépes oktatóprogramok....
E-learning. Egy olyan gyűjtőfogalom, amit sokan sokféleképpen definiálnak. Az egyik legáltalánosabb vélekedés szerint minden olyan tevékenység az e-learning témakörébe sorolható, ahol számítógépet, és/vagy számítógépes hálózatot, illetve információs és kommunikációs technológiát – értve itt a legkülönbözőbb eszközöket – alkalmazunk az oktatásban.
Az e-learning keretrendszer egy elsősorban oktatási célú szoftver vagy szoftverrendszer. Szemügyre véve az egyes...
Jelen írásban a Second Life-ról mint oktatási környezetről és eszközről, az itt szerzett tapasztalatainkról szeretnénk esetleírás formájában (ön)reflektív beszámolót adni, egy próbaként meghirdetett hat hetes nyílt képzés tapasztalatait, tanulságait áttekintve.
Elsőként röviden bemutatjuk a Second Life (SL) program adta virtuális teret, majd a képzés céljait, tartalmát vázoljuk fel, és ennek kontextusában részletesebben is bemutatjuk az egyik (tréning)foglalkozást, végül...
Egy múzeumi tárlat megtekintésére időt és pénzt kell szánnunk általános esetben. Befizethetünk még idegenvezetésre, vagy megvásárolhatjuk a kiállításvezető füzetet. Még több időt és még nagyobb összeget igényel, ha ezt a múzeumot egy másik országban, netán egy másik kontinensen szeretnénk megcsodálni. A Second Life (rövidítve: SL) nevű virtuális világ ezzel ellentétben lehetőséget nyújt például arra, hogy egy nap alatt egymás után több kontinens különböző...
„II. éves andragógia szakos (levelező tagozatos) hallgatók csoportja “Információs társadalom és andragógia” címmel konnektivista oktatási módszerekre épülő kísérleti kurzust indít.”
Ezt a szokatlan – tanulásra mozgósító – felhívást 2011. április végén pillantottam meg az interneten, egy csoportblogon. A jelzett egyetemi kurzus kezdetéhez viszonyítva – én magam mint olvasó – csak későn csatlakoztam, mindazonáltal kellő időben ahhoz, hogy kutatóként követhessem...