T. Nagy László: A közösségi hálózatok szerepe a nyelvtanulásban



1.     A diavetítőtől a közösségi médiákig (Technológia történeti áttekintés)

Ahogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyre nagyobb szerephez jutnak a hétköznapjainkban, értelemszerűen a számítógéppel támogatott tanulás lehetőségei (CALL, Computer Assisted Language Learning) [1] is egyre közelebb kerülnek hozzánk. A 70-80-as évek audió-vizuális oktatástechnikai eszközeit, nyelvi laborjait, fokozatosan kiszorították a számítógépes oktatóprogramok. A 90-es években minden a multimédiáról szólt, a számítógépeinken elérhetővé váltak a különböző képi, hang és videóanyagok. A kulcsszó az interaktivitáson volt. Ezek a rendszerek szigetszerűen működtek, offline tartalmakkal. Interaktivitást az ember és a gép között lehetett értelmezni.

Az ezredforduló előtti évtizednek a közepén, az internet széles körben kezdett megjelenni hazánkban. Ugyanerre az időszakra tehető a mobiltelefónia elterjedése is, az országos lefedettség kiépítésével párhuzamban. A XXI századba belépve, otthonaikban is mindinkább általánossá váltak a személyi számítógépek, és az internet hozzáférés. Napjainkra természetessé vált az internet korlátlan elérhetősége időben és térben, a mobilinternet hálózatok kiépítésével. Időközben telefonjaink „okossá” váltak, sőt a tucatnyi beintegrált szenzornak és eszköznek köszönhetően sokoldalúbbak, mint számítógépeink. [2]  Ezek ismeretében várható volt, hogy életünkben, ami egyre jobban a három képernyő köré szerveződik (televízió, számítógép, telefon), a televíziók is túllépnek hagyományos szerepükön [3] és az internetet is elérhetővé téve, online, interaktív eszközként, számítógép alapú médiává váljanak.

A gyors iramú technológiai fejlődés természetesen, a mindennapi életünkre is egyre jobban hatással van. Az új technológiák új szokásokat tesznek lehetővé, vagy inkább követelnek meg. [4] A hangsúly mára az – online, multimédiás, interaktív – kommunikációra terelődött. Ezt az új önkifejezési lehetőséget a közösségi hálózatokban éljük ki. Ezek a hálózatok (social networks) a mobileszközeink révén bárhol elérhetőek. Ez azonban pusztán nézőpont kérdése, ha jobban belegondolunk, mondhatjuk azt is, a hálózatok mindent megtesznek, hogy bennünket bárhol megtaláljanak.

Ahogy a számítógép, majd az e-learning egyre nagyobb teret nyert az oktatásban, úgy az interneten történő nyelvtanulás is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az interneten fellelhető rengeteg online tartalom nyújtotta forrást, tovább bővítették az úgynevezett web 2.0 által biztosított lehetőségek. [5] Ezek közzé tartoznak a fotó és videómegosztó oldalak, az üzenetküldő alkalmazások, a webes naplók (blogok), a fórumok, mint az azonos témakörben eszmét cserélni kívánók közös tere, valamint a web 2.0 talán legkomplexebb megnyilvánulásai, a közösségi hálózatok.

Jelen dolgozatban azt szeretném keretbe foglalni, hogy a közösségi hálózatok által nyújtott médialehetőségek milyen formában jelentek meg és használhatók fel a nyelvtanulásban, a nyelvtanulás segítésében. Elsődlegesen nem oktatási oldalról vizsgálom a dolgokat, hiszen ebben a témában a fő hangsúly az iskolán kívüli tanulás segítésén van. Úgymint a megszerzett ismeretek elmélyítésén, maradandóvá tételén, valamint – nem utolsó sorban – a kommunikációs szint emelésén. Ezek a lehetőségek a szervezett oktatás, vagy akár a távoktatás keretein kívül működnek, a hagyományos módon ismert tanár-diák viszonyok nem, vagy csak kevéssé, speciális módon értelmezhetőek.

2.     Nyelvtanulást segítő internetes lehetőségek

Mindenekelőtt, fontosnak tartom az alapvető fogalmak magyarázatát, hiszen az e technológiákat mindennaposan használók sem feltétlenül vannak tisztában, az egyre kevésbé ugyan, de mégiscsak alapvetően informatikai szakkifejezések jelentésével.

2.1. Web 2.0

A „webkettő” (web 2.0) kifejezést 2004-ben, a hálózati média önszerveződő jelenségei iránt elkötelezett a Tim O’ Reillynek tulajdonítják, aki a web hagyományos korszakát (web 1.0) akarta megkülönböztetni ezzel az új fejlődési szakasztól. [6]

A web 2.0 egy olyan platformként értelmezendő, ahol a hálózati kommunikáció értelme és lényege a tartalmak (adatok) folyamatos cseréje. Ezen adatcsere, – küldés és fogadás – fölötti kontrolt azonban a felhasználók irányítják. Ez a szemlélet, vagy alapvető szerveződés, az előzőekben megszokott kommunikációhoz képest, gyökeresen megváltozott viselkedést feltételez, vagy követel meg. A web 2.0 főszereplője az új gondolkodású felhasználó. [7]

Amíg a korábbiakban a tartalmakat az aktuális oldal üzemeltetője biztosította, a felhasználók inkább passzív, mint aktív résztvevők voltak. A tartalmak elérhetőségét az oldalakon főleg a linearitás jellemezte és kimerültek a hypertextualitás [8] és a keresés lehetőségeinek interaktivitásában. Addig a web 2.0 világában az üzemeltető – jellemzően – inkább csak a keretrendszert biztosítja. Az oldalt felhasználók töltik meg tartalmakkal és saját jelenlétükkel. [7]

A web 2.0-höz kötött legfontosabb fogalmak tehát a tartalommegosztás, azaz bármilyen információ elérhetővé tétele, vagy ajánlása a másik számára, valamint a felhasználók egymás közötti kommunikációja.

2.2. Közösségi hálózatok

Egyszerűen fogalmazva, közösséginek nevezhetünk egy hálózatot, ha a felhasználói interakcióra képesek egymással. [4] A hálózat tagjai vélhetően valamilyen közös kapcsolódási pont miatt lépnek be a rendszerbe. Lehet ez közös érdeklődési kör, ismerősök felkutatása, vagy pusztán a kapcsolat tartására irányuló igény. Ez azonban egy igen tág meghatározás, melybe a fórumoktól kezdve a blogokon át, a ma klasszikusnak nevezett közösségi oldalak halmazát értjük. A közösségi oldalak alapja az a médiafelület, amelyen megjelennek. [9] Boyd és Ellison 2007-ben publikált dolgozata szerint ahhoz, hogy egy oldalra azt mondhassuk közösségi, három szempontnak kell megfelelnie. [10]

• A felhasználók alkothassanak maguknak nyilvános vagy félig nyilvános személyes profiloldalt;
• Az oldal adjon lehetőséget a kontaktusra a tagok között;
• A tagok a többiek profilját és kapcsolatait is láthatják;

Dolgozatomban a vizsgált oldalak nyelvtanulásra való hatását elemezve, az első fogalmat tartom irányadónak, hiszen a lazább megfogalmazás, mely szerint a felhasználók kapcsolatba tudni lépni egymással számunkra elegendő szűkítés, ugyanis nekünk a nyelvtanulás során a legfontosabb entitás, a kommunikáció lehetőségének a megteremtése és szem előtt tartása.

2.2.1. Chat

Azonnali interaktív kommunikációs forma, melynek alapvető célja az azonos érdeklődésű egyének kapcsolattartása. Az előbeszéd egyszerűsített írásos formája. Párbeszéd jellegű. Fontos, hogy a párbeszéd nem marad meg, nem a rögzítés a fontos.  Egyszerű nyelvezet, sok rövidítés jellemzi. Régebben az erre szakosodott oldalakon jelent meg, újabban a közösségi oldalakban is beépített kommunikációs opció. A kommunikáció lehet nyilvános vagy privát, a kapcsolatban álló felek döntésétől függően. A publikus csatorna általában moderálva van a moderátor által. A témák jellemzően úgynevezett szobákba vannak csoportosítva, ahova belépve kapcsolatba léphetünk az ott lévőkkel attól függetlenül, hogy ismerősök vagy idegenek.

Nyelvtanulásban már korai szakaszokban alkalmazható gyakorlási lehetőség. Előnyei, az azonnali visszacsatolás, az egyszerű nyelvezet. Hasonlít az élő beszédhez, de mégis lehetőséget ad a közlendő átgondolására és javítására az elküldés előtt. Publikus módban könnyű elindítani a csevegést, nincs feltétlen szükség ismerősökre, idegenekkel is egyszerű felvenni a kapcsolatot. Chat segítségével olyanok is gyakorolhatják a kommunikációt idegen nyelven, akik még nem mernek az élő beszédre vállalkozni. Hátrányai között említeném a sokszor szlenges megnyilvánulásokat, a sok rövidítést és a közlendők túlzott egyszerűsítését. A nyelvtanulást segítő chat szobákban, vagy közösségi oldalakon ezen negatívumok kevésbé jellemzőek azáltal, hogy e hátrányos megnyilvánulásokat a felek igyekeznek kiküszöbölni, szabatosabb fogalmazással. [4]

2.2.2. Azonnali üzenetküldő alkalmazások

Az azonnali üzenetküldő alkalmazások (instant messenger) abban különböznek a zömmel webes felületen elérhető chat-től, hogy elsősorban ismerősök használják egymás közötti élő kommunikációra, gyors, rövid információcserére. Általában saját telepített keretprogram használatával vehetők igénybe. A kommunikáció módja és formája gyakorlatilag megegyezik a Chat-nél leírtakkal, a nyelvtanulásban való alkalmazhatósága úgyszintén. A párbeszéd rögzítése itt sem cél. [35]

2.2.3. Nem azonnali üzenetküldők

Klasszikusan az email típusú levelezésre kell gondolni. Ez a forma a hagyományos levelezés elektronikus változata. Ez okból a kommunikáció formája és módja azzal megegyezik. A küldés célzottan történik, nem publikus. A párbeszéd nem jellemző, nem arra való. Általában nagyobb lélegzetvételű, komplexebb, hosszabb szövegek jellemzik. Van mód a közlendők átgondolására és javítására. A tartalom a küldő és a célszemélynél a megfelelő mappában megmarad. Később előkereshető, vagy törölhető.

Nyelvtanulásban felhasználható, úgymint hagyományos levelezés, levelezési lista, vagy a tanuló tanár közötti kommunikációban. Akár feladatok levélben küldésével, akár a kérdések, megoldások beküldésében. Ez a forma ma már nem igazán népszerű, az azonnali üzenetküldők és a közösségi oldalakon folytatott üzenetküldés előretörése miatt. Sok esetben viszont nélkülözhetetlen és hasznos, a formai sajátosságai miatt.

2.2.4. Fórum

A fórumok olyan közösségi oldalak, melyeknek a célja bizonyos témák megvitatása azonos érdeklődésű emberek között, tudás és tapasztalatcsere által. A kommunikáció rögzítve lesz, az később visszanézhető és kereshető. A témák úgynevezett topic-okba vannak rendezve, ami nagyjából egy mapparendszer szerű tagolást jelent. Általában van moderátor, aki a kommunikációt felügyeli, ami leginkább szakmai, speciális információcsere. Interaktivitásban valahol a chat és az email között helyezném el. Vannak fórumok amelyeknek nagy a látogatottsága, és bizonyos témákban szinte azonnali az információcsere, de olyan topic-ok is léteznek, amelyek csak ritkán vagy régebben használtak. A bejegyzések időpontja látható. A fórumok célja, bizonyos kérdésekre a válasz megtalálása a közösség tagjainak segítségével.

Nyelvtanulásban az erre szakosodott fórumok igen hasznosak. Elsősorban nem konkrét nyelvtani kérdések megfogalmazása a cél, hanem a tanulást segítő eszközök, módszerek, lehetőségek témájában lehet feltenni kérdéseket. Egy jól működő fórumban, biztosan hamarosan találunk választ a kérdéseinkre.

2.2.5. Blog

Egy olyan interneten elérhető webes megnyilvánulás, ami periódikusan újabb bejegyzésekkel bővül. A blogok célja a nyilvánosság megteremtése, ezért a legtöbbjük bárki számára nyílt hozzáférésű. Jellemzően a bejegyzések időrendi sorrendben olvashatóak úgy, hogy a legutolsó bejegyzés van legfelül. Lefelé haladva a régebbi tartalmakat böngészhetjük. Tartalmukat tekintve a blog lehet személyes, vagy tematikus. A személyes forma leginkább egy naplóhoz hasonlítható, ahol a tulajdonos megosztja gondolatait a közösséggel. A tematikus blogok egy témával vagy témacsoporttal foglalkoznak, s abban publikálnak. Általában személyes(ebb) hangvételűek mint a szakmai publikációk, írói járatosak a témában, ahol saját véleményeiket, tapasztalataikat, vagy akár kutatásaikat oszthatják meg. [11] A bejegyzésekre lehetőség van reagálni, így a véleménycsere megoldott. A fórumtól a blog leginkább abban különbözik, hogy amíg ott egyszerűbb kérdésekre keresünk direkt válaszokat, addig a blogban a szerző által leírt tartalomból szerzünk információt elsősorban, és csak másodsorban véleményezünk vagy kérdezünk. Tehát a blogban a szerző megoszt egy (a fórumban megszokottnál hosszabb hangvételű) tartalmat, amire az olvasók reagálhatnak kérdéssel, bírálattal, kijelentéssel, vagy kiegészítéssel. Léteznek még az úgynevezett mikroblogok, amelyekben nagyon rövid szövegek, linkek vagy multimédiás tartalmak oszthatók meg és nem minden esetben biztosított a reakció sem az olvasóközönségnek. [12]

Egy idegen nyelv elsajátításának folyamatában, szinte minden fázisban, érdekes információkat nyerhetünk a témára szakosodott blogok és bejegyzéseik olvasásával. Abban az esetben, ha a témával vagy az előttünk szóló véleményével kapcsolatban kérdések merülnek fel bennünk, azt megosztva a többiekkel, hasznos tapasztalatokat cserélhetünk.  Mivel a blog szövegek nem hivatalos publikációk, a tartalmak egyszerűbbek, olvasmányosabbak, néha szlengesek is lehetnek. A blog bejegyzések általában önálló – több mondatos – átgondolt, szerkesztett írások, a szerkezetük bonyolultabb, mint a chatban vagy a fórumon található nyelvi megjelenéseké.

2.2.6. Wiki

A wiki egy olyan hypertext rendszer, ahol közösség által épített, adatbázis weboldalak érhetők el online. A wikit használják csoportos munkavégzés támogatására is. Legismertebb implementációja a Wikipédia online lexikon.

A wikik elsődleges célja nem a nyelvtanulás támogatása. Néhány esetben azonban beintegrálható a tanulási folyamatba. A wiki oldalak mint szerkesztett tudásbázisok, jellemzően igényesen megfogalmazott információkat, szövegeket tartalmaznak. Ezért a célnyelvű, például enciklopédiális szócikkek, magyarázatok, akár mint egynyelvű szótár igen hasznosak lehetnek.

2.2.7. Kép és videómegosztó oldalak

Ma már szinte mindenkinek ott lapul a fényképezőgép, vagy a videó kamera a zsebében. Ha máshogy nem, a telefonkészülékébe integrálva. Nagyrészt ennek is köszönhető ezen oldalak óriási népszerűsége. A beregisztrált közösség tagjai, feltölthetik alkotásaikat, vagy a megosztani kívánt médiát. A megtekintéshez, ha csak a felhasználó nem tiltja külön, nem szükséges tagnak lenni. Két nagy kategória létezik, a kép és a videómegosztó oldalak. A feltöltött tartalmakat lehet véleményezni, (tetszik/nem tetszik) kommentelni, valamint láthatjuk annak népszerűségét is, a megnyitások számában kijelezve.

Természetesen alapvetően nem oktatási célzattal jöttek létre ezek az oldalak sem, de mint a többi webes lehetőségnél, a felhasználók előbb utóbb itt is megtalálták a tanulásban hasznos alkalmazhatóságot. Gondolok itt elsősorban a videómegosztók által kínált lehetőségre. Hosszabb rövidebb oktatófilmek, magyarázatok, instrukciók tölthetők fel és oszthatók meg. Az egyszerű keresési lehetőségek révén, hamar rábukkanhatunk a számunkra hasznos tartalmakra. Nagyszámú hasznos videót találhatunk, ha a nyelvtanulással kapcsolatos témakörökben keresünk.

2.2.8. Közösségi ismeretségi oldalak

Az előzőekben ismertetett implementációk, leginkább abban különböznek a web 2.0 e legnépszerűbb megnyilvánulásától a kapcsolati közösségi oldalaktól, hogy amíg ott a tartalom megosztása a fontosabb és másodlagos a közösségi ismeretségi hálózat, addig itt a kapcsolati háló építése a legfontosabb. „Ki, kicsoda? Ki, kit ismer? Kivel van kapcsolatban?” a kulcskérdések. A mai formájukban, több webkettes lehetőség implementálva van bennük. Használhatunk chat-et, üzenőfalat, – ami felépítésében hasonlít a fórumra, vagy a mikroblogokra – küldhetünk üzenetet, szöveges, vagy multimédiás tartalmakat oszthatunk meg.

A közösségi ismertségi oldalak alapötlete az úgynevezett „hat lépés távolság” [13] azon a feltevésen alapul, mely szerint a világon bárkihez el lehet jutni az ismertségi láncokon át, 6 kapcsolaton keresztül. Ez azt jelenti, hogy a két végpont – a kezdő és a célszemély – között maximálisan öt elem van. Ezt az elméletet a „kicsi világ kísérlet”-ben próbálta igazolni Stanley Milgram. [14] Az ötlet elsőként Karinthy Frigyes 1929-es Láncszemek [15] című novellájában bukkan fel, mint sejtés. Az elmúlt években a Yahoo és a Facebook végzett egy kísérletet ebben a témában, melynek az eredménye az lett, hogy a világ populációját, jól reprezentáló 750 millió Facebook felhasználó, egymástól való távolsága átlagosan 4.7 lépés. Az USA területén belül ez a szám 4.3 ugyanabban az időben. [16]

2.2.9. Nyelvcsere közösségek

A legnépszerűbb ismeretségi oldalak analógiájára született egy speciális közösségi oldalfajta, melynek célja a nyelvtanulás segítése a közösség által. Ha tehát a közösségben rejlő tudást, kommunikációs kompetenciát, célirányosan és tudatosan szeretnénk használni, regisztrálhatunk egy erre szakosodott weblapra. Ezeket a webkettes helyeket hívják a nyelvtanulást segítő közösségi oldalaknak. Röviden nyelvcsere közösségeknek.

Ezeknek a közösségeknek az elsődleges célja tehát, egymás segítése a nyelvtanulásban. Ami azon az elven nyugszik, hogy legalább egy nyelven, az anyanyelvén mindenki, vélhetően magas kommunikációs szinten van. Ezek a felhasználók (natívok) segítik azokat, akik az ő anyanyelvükön szeretnének fejlődni. Szerencsés esetben a támogatás kétirányú, azaz a tanuló olyan partnert választ önmaga fejlesztésére, aki viszont az ő nyelvét szeretné elsajátítani. Természetesen a támogatói viszony nemcsak a tanuló-natív személy között jöhet létre, hiszen egy adott nyelven magasabb szinten álló „barát” is tud segítséget nyújtani, a nálánál alacsonyabb szinten lévőnek. Mivel a közösségi hálózatok alapvető tulajdonsága az, hogy az egyes felhasználók több felhasználóval is kapcsolatban állnak, (ismerősök, barátok) ezért a nyelvi támogatás több (sok) oldalról is létrejöhet. Ami nagymértékű változatosságot, visszacsatolást és persze redundanciát biztosít.

Az úgynevezett nyelvcsere közösségekben zajló kommunikáció némileg eltér a más közösségi hálózatokban folyóktól, ugyanis itt fontos a pontosság, a szabatosság, a helyesség. A szlenges, túlzottan leegyszerűsített, olykor primitív nyelvi megjelenés nem jellemző, hiszen az kevésbé szolgálná a nyelvtanulót. Mindenki igyekszik a saját nyelvének a mestere lenni. Gyakran találkozhatunk „a nyelvtanilag helyes, de így szebben hangzik” típusú korrekciókkal.

Az egymás támogatása mint célkitűzés, tartalmilag többféle média felhasználásával valósulhat meg. Hagyományos tananyagok online multimédiás verzióival, (szöveges, képi stb.), vagy élő kommunikációval, amely lehet írásos, hang, vagy videókapcsolatra épülő. Mindenki saját maga szintje és bátorsága szerint választja ki a számára kívánt fejlődési lehetőséget. A visszacsatolás tehát lehet azonnali, és általánosan célja a pozitív visszacsatolás, a motiváció fenntartása és sikerélmény nyújtása.

3. A web 2.0 használatának előnyei, hátrányai a nyelvtanulásban

A webkettes tartalmak terjedése és robbanásszerű előretörése napjainkban megállíthatatlannak tűnik. A jövő internet hálózata nem kérdés, hogy a megosztott közösségi tartalmakra épül. Az hogy az erre a jelenségre épülő vállalkozások közül ki mekkora szeletet képes kiszakítani az egyre hatalmasabb tortából végül is mindegy. A hangsúly a jelenségen magán van. Lehet figyelmen kívül hagyni, megpróbálni ellenállni, a hátrányait előtérbe helyezni, de modern világunkban kikerülni előbb utóbb lehetetlen. Véleményem szerint, az előnyöket okosan (tudatosan) kihasználó felhasználó, inkább haszonra tehet szert végeredményben.  Mint mindenhol, a mértékletesség azonban itt is nagyon fontos.

3.1. „A sötét oldal”

A webkettő – előbb már taglalt – szerveződéséből adódóan, a közösségi online tartalmak nem minden esetben teljesen megbízhatóak. Ezeket a tartalmakat nem (csak) szakterületi specialisták készítik, hanem zömmel olyan jószándékú emberek, akiknek fontos, hogy a tudásukat, ismereteiket, képességeiket megosszák másokkal, sokszor teljesen önzetlenül. Ezt mindig szem előtt kell tartanunk, és a tartalmak felhasználásánál ajánlott az egészséges bizalmatlanság, vagy óvatosság. [7] Szerencsére a webes információk mennyisége mára olyan hatalmas mennyiségű, hogy könnyedén kereshetünk más forrást kontrollnak, ha gyanakszunk, vagy ha fontos számunkra a hitelesség. Persze az is megnyugtató, hogy a hagyományos megbízható tartalommal rendelkező médiák természetesen ugyanúgy rendelkezésünkre állnak, mint régebben. Legtöbbször akár már az interneten. Gondolok itt például a webkettes és a hagyományos szótárakra. Az előbbi inkább élő, a mai nyelv lenyomata, korpusza folyamatosan bővül, változik. A megcélzott felhasználói közönség is más, mint egy akadémiai jellegű nyomtatott változat esetén. Azonban ha nincs nálunk éppen nyomtatott változat, nagy eséllyel választ kapunk kérdésünkre az állandóan elérhető és mindenhol jelenlévő internet segítségével.

A webkettő másik, szintén önmagából adódó sajátossága az, hogy a különböző tartalmak, szoftver termékek sosem jutnak el a végleges állapotba. Az állandó béta állapot természetessé válik. [7] Mindig jelennek meg új verziók, melyek az előzők hibáit kijavítják és/vagy új szolgáltatásokkal rendelkeznek. Ez a „viselkedésmód” azonban legalább annyira jelent előnyt, mint amennyire hátrányt. A kiadott, lezárt – lektorált – (szoftver)termék, is tartalmazhat hibát, vagy olyan hiányosságot, amelyeknek kiküszöbölése a felhasználók még jobb kiszolgálását biztosítja. Egyszerűen gondoljunk arra, hogy az élő nyelvekben mennyi minden változik az idő múlásával. Új szavak, kifejezések jelennek meg. A nyelvtanulás terén új módszerek és lehetőségek születnek. Egy webkettes tartalom képes ezek lekövetésére, hiszen együtt él a környezetével, a közösség tagjaival.

3.2. „A napos oldal”

A számunkra fontos és hasznos előnyök felsorolása már nagyobb feladat, hiszen szerencsére sokkal több ilyen tulajdonságot fedezhetünk fel.

Az internet technológiával foglalkozó comScore cég által készített 2011-es felmérésből, [17] amely a közösségi hálózatok világának legfontosabb – vagy inkább legaktuálisabb – tudnivalóit foglalja össze, szeretnék néhány pontot kiemelni, melyek számunkra is érdekesek az online nyelvtanulás vizsgálatakor.

A legnépszerűbb online tevékenység világszerte a közösségi hálózatok használata.

A kijelentés több oldalról is megközelíthető. A legnépszerűbb azt jelenti, a felhasználók ezekkel töltik a legtöbb időt. A közösségi oldalak alapvetően a tartalommegosztásra és a kommunikációra épülnek. A nyelvtanulás célja az önálló, aktív kommunikáció. A normál közösségi hálózatokban eltöltött idő alatt is „óhatatlanul” ütközünk idegen nyelvű tartalmakba szövegekben, képeken, vagy videókban. A tartalmak megértése a közösség elvárása, hiszen a megosztás célja az, hogy mások azt használják, vagy bemutatása kiváltson valamilyen interakciót, érzelmet. A közösségi hierarchiában betöltött szerepre, ezért pozitív hatással lehet a többnyelvű kommunikáció. Többnyelvűség alatt persze nem csak a tényleges nyelvi, hanem az internetes metakommunikáció is értendő.

Más oldalról, az előzőekben már tárgyalt nyelvcsere közösségekben eltöltött idő és felhasználószám is növekszik, (sőt e típusú oldalak száma is gyarapodik) ami egyértelműen örvendetes jelenség, hiszen több lehetőségünk van arra, hogy a számunkra megfelelő partnereket világszerte megtaláljuk. A színes, élő, nyelvi közösségek egyre több tagja, nyilván egyre több lehetőséget kínál. Rajtunk múlik, mekkora szeletet hasítunk magunknak a tudás ezen újfajta tortájából.

A közösségi hálózatok egyszerre elfedik és visszatükrözik a regionális különbségeket.

A közösségi hálózatok használói a hálózatban egyenrangú tagok. Mindazok ellenére, hogy a világ különböző helyeiről lépnek be a szolgáltatásba. Ami persze azt jelenti, hogy a valós életben nagyon eltérőek lehetnek a körülményeik. Szignifikáns eltérések mutatkozhatnak a gazdasági, infrastrukturális, politikai és szociális környezetükben. A felmérés szerint, mindezek ellenére a közösségi hálózatok használata, mind a 43 vizsgált országban növekszik. Eltérés a hálózatokban eltöltött időben mutatkozik. A teljes online időből a hálózatokban töltött időt vizsgálták, mely alapján a legnagyobb arányban a latin-amerikai országok szerepelnek, ellenben a kelet-ázsiai országokkal.

A népszerűség ilyen magas foka, számunkra abból a szempontból üdvözölni való, hogy egyre többen tudják használni a közösségi nyelvtanulás lehetőségeit, földrajzi és szociális helyzetüktől függetlenül. Valamint az egyre több eltöltött idő, jelen esetben növekvő gyakorlási lehetőséget is magában rejt.

Már nem csak a fiatalok használják a közösségi hálózatokat, hanem mindenki.

A felmérésből kiderül, hogy a közelmúltban csökkent a digitális írástudatlanok száma. A közösségi hálózatokban rejlő erő, képes bevonzani olyan korcsoportokat is, amelyeket eddig nem érintett meg a számítógépek világa. A 2011 októbere előtti, nagyjából másfél évben, az 55 év feletti korcsoportban mutat legnagyobb növekedést (9.4%) a közösségi hálózatok használata. A vizsgálat ugyan nem foglalkozik vele, de vélhetően a digitális írástudatlanok számának csökkenése hatással lesz, a „lingvisztikailag fogyatékosok” hátrányainak leküzdésére is.

A Digitális kor szülöttei a közösségi hálózatokon keresztül kommunikálnak.

Az azonnali üzenetküldők használata minden korosztályban erősen, az email használat kisebb mértékben csökkent, s az ezekben a csatornákban elmaradó forgalom a közösségi hálózatokat erősítette. A kommunikációs csatornaváltás a fiatalabb korúak esetén a legnagyobb arányú.

A mobil eszközök táplálják a közösségi függőséget.

A mobil internet nyújtotta közel korlátlan földrajzi hozzáférés, lehetővé teszi, hogy folyamatosan online lehessünk. Ez bizonyos esetekben egyenesen károsnak tűnhet, hiszen a külvilág valósága helyett a virtuális világban élnek a hálózatok rajongói, sok valós élményből kizárva ezzel magukat. Abban az esetben viszont, ha egy utazás, pihenő, vagy várakozás alatt szeretnénk nyelvet gyakorolni és a mobil eszközeinkkel ez megtehető, a mobil hozzáférés rögtön előnyössé válik, azáltal hogy a holtidőket tanulásra fordíthatjuk.

A vizsgálatból az előzőekben kiemelt öt pont azért szerepel a web 2.0 előnyei között, mert a dolgozatom célja a közösségi nyelvtanulásban rejlő előnyös lehetőségek bemutatása. Ezen a speciális szemüvegen keresztül szemlélve a jelenséget, néhány tényező előnyőssé válhat, ami más esetben hátrányként értékelendő. Tehát minden olyan tényező pozitívként üdvözlendő esetünkben, amely a nyelvtanulás ezen új és egyre népszerűbb formájának használatát, valamilyen oldalról közelebb tudja hozni a tanulókhoz. Legyenek azok bárhol, bármikor, bárkik.

4. A multimédiás komponensek tanulásra, tudásmegőrzésre gyakorolt hatása

A közösségi nyelvtanulást segítő webkettes felületek között, online, interaktív, multimédiás, virtuális valóságot támogató lehetőségeket is választhatunk a már említett nyelvcsere közösségek segítségével. A következő fejezetben ezeknek az entitásoknak, a multimédiás mivoltukban rejlő potenciál hatását szeretném összevetni, a tanulási folyamatokban bekövetkező előnyös változásokkal.

Tudvalévő dolog, hogy a tanulás és a megszerzett tudás megőrzésének hatékonysága attól függ, milyen formában kapjuk az információt a környezetből. Valamint attól, hogy a tanulási folyamatban az átvitt információ (tudásanyag) mennyisége mennyire elvont, verbálisan, vizuálisan, vagy akár aktív részvétellel történik az ismeretszerzés.

A látás, a hallás és a cselekvés által elérhető információ inputok hatását, ezeknek az ingeregyütteseknek az irányításában való lehetőségét, mint az interaktivitást, különösen a tanulásra gyakorolt befolyását, már régóta és igen sokan kutatják. Az egyik legismertebb és legelfogadottabb az Edgar Dale [18] által publikált úgynevezett „Tudás piramisának” a mai értelmezése. Dale a tanulás során alkalmazható, különböző cselekvési tevékenységeket helyezte hierarchikus formába, amelyhez a későbbi kutatások százalékos számokat [19] csatoltak.

 Az érzékelt információkból megmarad közel:

• 10 % -a annak amit olvasunk,
• 20 %-a annak amit hallunk,
• 30 %-a annak amit látunk,
• 50 %-a annak amit hallunk és látunk,
• 70 %-a annak amit mondunk,
• 90 %-a annak amit mondunk és teszünk.

A felsorolásban az interakció szintje a legmagasabb akkor, amikor beszélünk vagy amikor, cselekszünk. Tehát az absztrahálás csökkentése elérhető minél több érzékszerv bevonásával, valamint a tananyag életszerű gyakorlatias felépítésével. [20] Több érzékszerv bevonása segíti az információ rögzülését, hiszen könnyen belátható, hogy a hallás vagy a vizuális élmények, úgymint, a beszéd, a dallamok, hangok, képek, videók könnyebben megmaradnak az emlékezetünkben, mint a puszta írott szöveg olvasása. Az aktív és a passzív információ inputok közül, értelemszerűen az aktív élmények értékesebbek a megőrzés szempontjából. A nyelv az egyik legabsztraktabb eszközünk, ezért a tanulási folyamat rövidebbé tételéhez és a megtanultak rögzítésének problémaköréhez egyszerűen fogalmazva azt mondhatjuk, minél közelebb áll a nyelvtanulás a cselekvéshez, annál könnyebben és tartósabban rögzül.

A mai információ technológiás eszközök fontos adottsága a multimédiás tartalmak megjelenítésén kívül az online interaktivitás. Ezek az eszközök lehetővé teszik a valóság szimulálását, vagy a közvetlen élő kommunikációt. Ezen élő tartalmak pedig sok esetben, a virtuális térben történő létrejöttük ellenére, valós tapasztalatnak tekinthetőek. A virtuális valós tapasztalat értéke véleményem szerint, a Dale piramis besorolása szerinti „a valóság szimulálása” és a „valós tapasztalat” között helyezkedik el.

Sokáig hiányzott a számítógéppel támogatott nyelvtanulást segítő eszközök közül, az élő kommunikáció lehetőségének használata. Ez nehezen lett volna kivitelezhető az internet, a nagysebességű hálózatok, a fejlett multimédiás alkalmazások és az erős, ezeket a technológiákat működtetni tudó hardverek nélkül. A webkettő elterjedésével, a közösségi hálózatok kialakulásával egyidőben, már kézenfekvő lehetőségnek tűnt az összekapcsolás, valamint a közösségben rejlő lingvisztikai potenciál kiaknázása.

5. Nyelvtanulást segítő webkettes lehetőségek a gyakorlatban

Miután megismerkedtünk az új web a web 2.0 fogalmával, a közösségi hálózatok alapelveivel, a közösségi hálózatok néhány olyan legújabb tendenciájával, amely a nyelvtanulás segítésében szerepet játszanak, majd ezen lehetőségek által nyújtott multimédiás tartalomközvetítés tudásátadásban betöltött pozitív szerepéről, a következőkben továbblépve, néhány konkrét formai megjelenést szeretnék bemutatni. Szem előtt tartva az interakció különböző fokozatait.

5.1. Livemocha

A világ egyik legnagyobb online közössége a nyelvtanulóknak, megjelenésében leginkább a közösségi ismertségi hálózatokra hasonlít.  2007-es indulása óta a felhasználók száma folyamatosan növekszik, mára meghaladta a 14 milliót. [21] A felület 12 nyelven jeleníthető meg, magyarul nem. Az oldalon regisztráció után elérhetőek, komplett kurzusok, gyakorlásra szánt anyagok, jelentkezhetünk oktatónak, kereshetünk nyelvcsere társat, chatelhetünk, segíthetünk másoknak a szöveges vagy rögzített szóbeli feladatainak a korrekciójában. Kiforrott oldal, átgondolt megjelenéssel, sok lehetőséggel.

5.2. Busuu

Grafikai megjelenésben játékos elemeket is felvonultató nyelvcsere közösségi oldal. A magyarul nem beszél, de ezen kívül 12 nyelvű felület választható. Nyelvcsere partnert keresve a magyar-angol párosításban több száz lehetséges „barátjelöltet” találhatunk, annak ellenére, hogy az oldalnak rengeteg spanyol ajkú regisztrált felhasználója van. A szokásos közösségi funkciókon kívül angol vagy spanyol kurzusokon vehetünk részt, (ingyen csak egy nyelven tanulhatunk), gyakorolhatunk feladatokon keresztül, írásban vagy élőben kommunikálhatunk közvetlenül az oldalon, a kiválasztott partnerrel. Mobil applikációja elérhető iOs-re és Androidra. [22]

5.3. Italki

Magyarul beszélő oldal, letisztult, egyszerű, de mégis tetszetős megjelenéssel. Az élő kommunikációra, a megfelelő partner megtalálásának segítésével koncentrál. Három részre bontja a nyelvtanulást valós személlyel, úgymint nyelvórák, beszédgyakorlás, kölcsönös nyelvórák. Nyelvórákat nyelvtanároktól vehetünk. Az órák ellenértékét az oldal saját fizetőeszközével fizethetjük, amit valódi pénzzel tölthetünk fel online fizetéssel, vagy tanítással megkeresve. A beszédgyakorlás szintén a helyi pénzzel fizetendő, itt azonban már a hivatásos tanárokon kívül elérhetőek az úgynevezett közösségi tanárok is. [23] A kölcsönös nyelvórák a nyelvcsere elvén alapulnak és ez okból természetesen ingyenesek. Kapcsolat egy külső kommunikációs csatornán keresztül létesíthető, amely lehetőségeket, a célszemély profiljánál meg is tekinthetünk.

5.4. Lang8

Egy japán diák által 2006-ban indított nyelvcsere közösség, könnyen kezelhető felülettel. Az oldal célja elsődlegesen az írásbeli készség javítása, felépítésében is erre koncentrál. Menürendszere egyszerű. 18 nyelven tud, magyarul még nem. A felhasználók az írásaikat célnyelven teszik közzé, amit a közösség anyanyelvi tagjai fognak kijavítani. Mivel a közösség közel félmilliós, [24] a világnyelveken nem kell túl sokat várnunk a korrekcióra. Természetesen cserébe nekünk is illik segítséget nyújtani a magyar nyelvű szövegek javításával.

5.5. Voxswap

Az előzőekhez képest kisebb nyelvtanuló közösség. Tetszetős, fiatalos, letisztult megjelenéssel. Az oldal által kínált lehetőségek, a chat, fórum és a videóleckék. Beépített saját chat motorral rendelkezik, klasszikus kezeléssel, sajnos nem túl nagy forgalommal. A fórumok nyelvenként vannak témákba rendezve, a nyelvek alatt találhatjuk az aktuális posztokat. A videó menüben választhatunk, hogy oktató vagy szórakoztató kisfilmet keresünk, s van lehetőségünk a nyelv szerinti keresésre. [25]

5.6. Palabea

Közösségi nyelv és tudáscserélő oldal 126 ezer taggal, 9 nyelvű megjelenéssel. 2012 áprilisában indult, berlini központtal. [26] Hitvallása szerint olyan hely, ahol a felhasználói nyelveket tanulhatnak, megoszthatják tudásukat olyan témákban, amelyekben igazán otthon vannak. Lehetőséget ad arra, hogy tradicionális tanulási metódusok helyett, inkább interaktív, online, videó kommunikációval támogatott felületen keresztül tanuljunk, valós emberektől, szerte a világból.

5.7. LingQ

Olyan közösségi webhely, amelynek erőssége egy komoly publikus szöveg és hanggyűjtemény. A profilnál beállítható a felület nyelve magyar nyelvre is, azonban ez nem sok változást jelent. Kevés dolog van lefordítva, a felületen legtöbb minden továbbra is angol nyelvű marad. Ennek ellenére az oldal jól használható, ha megszoktuk a többitől eltérő logikáját is. Van fórum, kereshetünk tutort, vagy barátot – igen részletes kereső segítségével – és vállalhatunk tanítást is. A tananyagok egy könyvtárba vannak rendezve, ahol nagyon részletesen szűrhetünk a minket érdeklő tartalmakra. Úgymint, leckék kurzusok, lejátszási listák. Ezek mellett szűrhetünk a tananyag szintjére, az új szavak arányára, a hanganyag hosszára, kategóriájára, típusára, sőt még a kiejtés akcentusára is. Opcionálisan folyamatosan nyomon követhetjük a felvett leckéinket és a szókincsünket. [27]

5.8. Phrasebase

A Phrasebase nyelvcsere közösségi hely, amelynek specialitása egymás segítése idegen nyelvek elsajátításában, szavak és kifejezések memorizálására alapozva. Egyszerű kezelés, számos szűrési lehetőség, kellemes megjelenés. Beépített fórum, és nagyon jól használható nyelvcsere partner keresővel. Mivel több mint 130 ezer tagja van az oldalnak, nagy eséllyel találni fogunk tanulótársat. [28] A személyre szabás lehetősége megoldott, saját kifejezés és szógyűjtemény létrehozásával. A memorizálást képek, a kiejtést hanganyagok segítik.

5.9. Polyglot Club

A Polyglot Club egy olyan szervezet melynek célja az élő nyelvgyakorlás. Ingyenesen bárki tagja lehet, aki idegen nyelveket szeretne gyakorolni. Magyarországon jelenleg 3 regionális szervezete működik, a budapesti a legnagyobb. Hetente szerveznek találkozókat, ahol az emberek személyesen tudnak találkozni és beszélgetni. Az eredeti elképzelés Franciaországból indult 2004-ben, [29] egy egyszerű weboldallal. A weblap mára egy nyelvcsere közösségi hálózattá fejlődött, ahol az érdeklődők a valós rendezvényeken túl is tudnak találkozni és gyakorolni idegen nyelven. A közösség jellegéből adódóan nem meglepő, hogy a webes megjelenés mára 46 nyelven érhető el, számos funkcióval.

5.10. Tatoeba

A Tatoeba egy közösség által épített nagyméretű példamondat adatbázis. A példamondatok több nyelvre vannak lefordítva, van ahol a mondat kiejtése is elérhető. 115 nyelven közel 2 millió mondat, amiből 275 ezer angol és nagyjából 25 ezer magyar. [30]

5.12. Rhinospike

Hogyan hangzik egy kifejezés, mondat, vagy szó idegen nyelven? Ebben segít a Rhinospike közössége. Írjuk be a kérések közzé és hamarosan egy anyanyelvű tag fogja rögzíteni hangfájlba, amiről még értesítést is kapunk. [31] Kíváncsiak vagyunk egy idegen nyelvű beszéd pontos szövegére? Töltsük fel a hangzó fájlt, vagy elérhetőségét és rövidesen megkapjuk a szöveges változatot. Természetesen cserébe mi is segítünk a többi lelkes (magyarul) tanulónak. [32]

5.13. Wordreference

Az egyik legnépszerűbb online szó(tár) gyűjtemény mely 1999 óta létezik.  Kétnyelvű és bizonyos nyelveknél egynyelvű változatban is elérhető. Ha mégsem sikerül megértenünk valamit, a fórum anyanyelvi közössége boldogan segítségünkre lesz. Az oldal szókirakós játékokkal is kedveskedik, a játékos kedvű tanulóknak. iOs-re és Androidra is elérhető applikációja van, így telefonra optimalizáltan is használhatjuk akár utazás közben.  [33]

5.14. Wordnik

Az előzőekben megismert szótárhoz képest egyszerűbben használható, a szavakat példamondatokban is megmutató online közösségi szógyűjtemény angol nyelven. A definíciókat többféle forrásból állítja össze az oldalt üzemeltető szakmai szerkesztőség. A felhasználók a definiálásban nem vehetnek rész, viszont bejelentkezve kommentek formájában tehetnek kiegészítéseket. [34]

5.15.  Coursera

A Coursera több mint 2 millió taggal büszkélkedő közösségi e-learning rendszer, ahol számos neves egyetem kurzusaira iratkozhatunk be online. Lehetünk pusztán megfigyelők, vagy aktív résztvevők, ez esetben teszteken keresztül mérik a megszerzett tudást. Sikeres eredmény esetén, online elismervényt is kaphatunk. Hogy mi kell mindehhez? Internet kapcsolat, egy regisztráció és egy megszerzett biztos nyelvtudás (főleg angol). Mindezek birtokában az oldal segítségével idegen nyelven tanulhatunk, tetszőleges témájú egyetemi előadásokat hallgatva, nyelvtudásunkat magas szinten alkalmazva és fejlesztve. [37]

6. Összegzés

A multimédia és a közösségi hálózatok észrevétlenül – s egyre jobban – a mindennapi életünk részévé válnak. Ami tegnap még újdonság volt, az ma már megszokott, holnap pedig lehet, hogy elavultnak gondoljuk. Az internet az elmúlt 6-8 évben kezdett egyre jobban a közösségi megoldások irányába tolódni, s úgy tűnik ez a folyamat napjainkban egyre csak gyorsul. Már beszélünk az új webről, ami a szemantikus internet kora lesz, a web 3.0. [35] Ennek ellenére úgy érzem a nyelvtanulásban és a nyelvoktatásban sincs kihasználva a webkettőben rejlő lehetőségek töredéke sem.

Ami tegnap a szótár, a nyelvtankönyv, a tesztfüzet, a magnókazetta, a hanglemez, a VHS videómagnó, vagy akár a multimédiás oktató CD ROM volt, az ma már mind ott rejtőzik egy monitor mögött egyszerre, bárhol és bármikor, szinte a világ összes nyelvén. Ki sem kell mozdulni a kényelmes lakásunkból, ha anyanyelvű emberekkel szeretnénk találkozni. Beszélgetni velük, látni őket, érezni az élő nyelv ritmusát, akcentusát, dinamikáját, gondolatfűzését.

A közösségi nyelvtanulás internet kínálta lehetőségei közül próbáltam néhány implementációt megvizsgálni és bemutatni, az elméleti alapoktól kiindulva, egészen a gyakorlati megvalósulásokig. Olyanokat, amelyek a sok-sok megjelenés közül valamiért érdekesek, vagy népszerűek. Úgy gondolom a szabályozott oktatás keretei mellett, igen eredményes és hatékony segítséget találhatunk mind a tanulás megkönnyítésében, mind a gyakorlás terén, ha használjuk a közösségi hálózatok nyújtotta pozitív előnyöket. Tudjuk, hogy a nyelvtanulás nehéz és hosszú folyamat, de úgy gondolom ennyire könnyű és szórakoztató sosem volt. Hogy mennyire leszünk sikeresek benne? A lehetőségek adottak, egyre jobban rajtunk múlik.

Felhasznált irodalom

[1] Kecskés István, Mikroszámítógépek használata az idegennyelv-oktatásban, Tankönyvkiadó Budapest, 1987.

[2] T. Nagy László: A hatékonyság növelésének lehetőségei multimédiás nyelvoktató rendszerekben, „A fiatal kutatók Magyarország megújulásáért” PEME konferencia elektronikus könyv Budapest, 2012. 184-193p http://www.peme.hu/userfiles/3-as%20teljes.pdf

[3] Prohardver.hu, Samsung D8000 SMART TV: meghalt a tévé, éljen a tévé!, http://prohardver.hu/hir/samsung_smart_tv_d8000_meghalt_teve_eljen.html.

[4] Kiss József Sipos Erika, Közösségi hálózatok és hatásuk a társadalomra, Kutatási és Fejlesztési Központ http://www.szvt.hu

[5] Koncz Heléna, Nyelvtanulás az interneten, Irodalom Internet Napló, http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/8-networkstudies/898-nyelvtanulas-az-interneten

[6] Tim O’Reilly, What Is Web 2.0, http://oreilly.com/web2/archive/what-is-web-20.html

[7] István Szakadát, Egyben az egész, Typotex kiadó, Budapest, 2007.

[8] George P. Landow, Hypertextuális Derrida, posztstrukturalista Nelson?,  http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html#hypertextual

[9] Ferencz Bettina, Rétfalvi Györgyi, Közösségi hálózatok és médiadisztribúció, Médiakutató, http://www.mediakutato.hu/cikk/2011_03_osz/03_kozossegi_halozatok_mediadisztribucio

[10] Danah M. Boyd, Nicole B. Ellison, Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship Michigan State University, 2007

[11] Blog szócikk, Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Blog

[12] Bódi Zoltán, A blogok nyelvészeti aspektusai, e-nyelv.hu magazin, http://e-nyelvmagazin.hu/2010/09/10/a-blogok-nyelveszeti-aspektusai/

[13] Six degrees of separation, WatIs.com IT encyclopedia http://whatis.techtarget.com/definition/six-degrees-of-separation

[14] Jeffrey Travers, Stanley Milgram, An Experimental Study of the Small World Problem, Sociometry, Vol. 32, No. 4 (Dec., 1969), pp. 425-443, American Sociological Association

[15] Karinthy Frigyes, Láncszemek, 1929 http://www.irodalmijelen.hu/node/14021

[16] Johan Ugander, Brian Karrer, Lars Backstrom, Cameron Marlow, The Anatomy of the Facebook Social Graph                                                                                                                    http://arxiv.org/abs/1111.4503

[17] Comscore, It’s a Social World: Top 10 Need-to-Knows About Social Networking and Where It’s Headed            http://www.comscore.com/Insights/Presentations_and_Whitepapers/2011/it_is_a_social_world_top_10_need-to-knows_about_social_networking

[18] Dale, Edgar (1969) Audiovisual methods in teaching, third edition. New York: The Dryden Press; Holt, Rinehart and Winston.

[19] Raymond S. Pastore, Bloomsburg University, http://teacherworld.com/potdale.html

[20] László T. Nagy, Ágnes Stóka, Efficient language teaching software in a multimedia context,  Teaching Mathematics and Computer Science, 10(2), 361-374, 2012.

[21]Livemocha, közösségi nyelvcsere webhely, http://livemocha.com/pages/about-us/

[22] Busuu, közösségi nyelvcsere webhely, http://www.busuu.com/enc/

[23] italki, közösségi nyelvcsere webhely, http://www.italki.com/?hl=hu

[24] Lang8, közösségi nyelvcsere webhely, http://lang-8.com/profiles/search

[25] Vox swap, közösségi nyelvcsere webhely, http://www.voxswap.com/

[26] Palabea, közösségi tudáscserélő webhely, http://www.palabea.com/static/about

[27] LingQ, közösségi nyelvcsere webhely, http://www.lingq.com/hu/

[28] Phrasebase, közösségi nyelvcsere webhely, http://www.phrasebase.com/english/

[29] Polyglot Club, közösségi nyelvcsere webhely, http://polyglotclub.com/about_us

[30] Tatoeba, közösségi nyelvcsere webhely, http://tatoeba.org/eng

[31] Öt év, öt nyelv, (Blog) Nyelvtanulási segédletek, http://otevotnyelv.com/nyelvtanulasi-segedletek/

[32] RhinoSpike, közösségi nyelvcsere webhely, http://rhinospike.com/

[33] Wordreference, online szótár, http://www.wordreference.com/english/AboutUs.aspx

[34] Wordnik, online szótár, http://www.wordnik.com/about

[35] Hendler, J. Web 3.0 Emerging, Computer, Volume 42, Issue 1, 111-113p 2009 jan.

[36] Azonnali üzenetküldő alkalmazások, http://hu.wikipedia.org/wiki/Azonnali_%C3%BCzenetk%C3%BCld%C5%91_alkalmaz%C3%A1s

[37] Coursera, E-laerning webhely, https://www.coursera.org/#about



Hozzászólás letiltva