Turcsányi-Szabó Márta: Fenntartható innováció a tanárképzésben – az elmélettől a gyakorlatig

Ez a cikk egy tanulási keretrendszert mutat be a tanárképzésben, amely a Web 2.0 technológia előnyeit használja fel, Bloom kiterjesztett digitális taxomómiája alapján, a tanárok technológiai pedagógiai és tartalmi tudásának fejlesztésén keresztül. Esettanulmányként bemutatja, hogy az ELTE hogyan próbálja a digitális írástudás és a modern oktatási/tanulási technológiákban meglévő kompetenciák fenntartható innovációját fejleszteni, közvetlenül a tanári karban, illetve a leendő tanárok/tanárjelöltek esetében és ugyanakkor a gyakorló tanároknál is azért, hogy az innováció a közoktatásban is megjelenhessen. A komplex célok a Tanulástechnológia kurzus részletes módszertanának magyarázatában kerül bemutatásra, kapcsolatot teremtve a módszertan, a konkrét eszközök és a felhasznált források között. A kurzus követelményeihez olyan címkéket illeszthetünk, mint „transzmissziós/átvihető”, „párbeszédes”, „konstruktív és társas konstruktív”, illusztrálva, hogy az egyes elemek hogyan járulnak hozzá az elmélet gyakorlatban való elsajátításához. A cikk egyben bemutatja az újonnan létrehozott T@T Háló-t, amely feltételezi az innováció fenntarthatóságát a tanárképzésben, illetve a praktizáló tanárok hálózatán belül egyaránt.

Bevezetés

A 21. század a tudásalapú társadalom kialakításának bélyegét hordozza magán, ahol az elvárt kompetenciák igyekeznek követni az iramot a hatékony munkához és az életfogytig tartó tanuláshoz szükséges felfokozódott és folyamatos eszközmegújulást illetően. De a pedagógusképzés szerkezete nem alkalmas arra, hogy lépést tartson a változásokkal mindennapi életünkben, ami kihat a tanulók következő generációjára is. Ekképpen szükség van egy fenntartható innovatív áramlatra, amely folyamatosan alakítja a közoktatást, azért, hogy felneveljen egy olyan generációt, amely meg tud felelni az elvárásoknak a jövő munkaerejeként.

A Merriam Webster szótár szerint az innováció csupán „valami új bevezetése”, a Wikipédia pedig hozzáadja nagyon bölcsen, hogy „az innováció alapvető jelentése kapcsolatban van a megújulással vagy fejlődéssel, ahol a fejlesztés következménye az újszerűség”. Sok cikket lehet olvasni az innovációról, melyek innovatívnak kinevezett eszközkészleteket ajánlanak, azt hitetve el, hogy használatukkal eredményesek lehetünk az innováció tekintetében.  A web 2.0-s eszközöket is ezzel a névvel titulálják, de nagyon gyakran még az eszközkészlet tulajdonságainak leírása is nehezen értelmezhető a nyilvánosság számára, így a tanárok számára is, akiknek pedig a mindennapi életben rutinszerűen kellene azokat használniuk. Pár évvel ezelőtt olyan cikkek jelentek meg, amelyek arra utaltak, hogy a web 2.0-s technológiák hamarosan leváltják a virtuális tanulási környezeteket (Brown, 2008), néhány trend szerint pedig a Facebook lehet a végső LMS, azaz tanulás menedzsment rendszer (Walsh, 2011).

Akár elfogadjuk, akár nem, egy új generáció jelent meg, akik digitális eszközökön nőttek fel a mindennapi környezetükben. Egyesek pedig azt állítják, hogy ez ahhoz vezetett, hogy a fiatalokban kialakultak természetes képességek és magas készségek az új technológiákkal kapcsolatosan. Az idősebb generáció – természetszerűleg a tanári kar zöme – egy analóg világban nőtt fel, ezáltal lemaradt, bevándorlóvá vált az új világban, és nem valószínű, hogy valaha eléri azt a készségszintet és folyamatos fejlődést, ami természetes azok számára, akik az új digitális technológiákkal együtt nőttek fel (Tapscott, 2009). Napjainkban az előbbi állítás – miszerint a Netgeneráció IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) területen alapvetően „gyakorlott” felhasználónak számít – mára vita tárgyává vált (Corrin, Lockyer, & Bennett, 2010). Elég egyértelmű a tanári munkaerő kiöregedése miatt, hogy az utóbbi kijelentés viszont igaz lehet. Az eredményeket figyelmen kívül hagyva is tény, hogy a fiatal generációt egyre fejlődő csili-vili technológia veszi körül az iskolán kívüli mindennapokban, és ez elvonja a figyelmüket az iskoláról. De hosszú évek óta a legkevésbé progresszívebb intézménynek magát az iskolát kiáltották ki, mely sok nehézségekkel küszködik az oktatási paradigmák változása miatt (Robinson, 2011).

Divatos kifejezések – hogyan alkalmazzuk őket?

A Web 2.0 már jó ideje divatos kifejezés, amelyről sok leírás készült, beleértve a Web 1.0, 2.0 és 3.0 közötti különbségeket bemutató táblázatokat. Néhányuk igen jó leírás (Anderson, 2007; Tiropanis, Davis, et.al., 2009), de egyik sem teszi azt sokkal érthetőbbé a diákok számára –megfelelő informatikai háttértudás nélkül. A megértés segítéséért, valamint hogy a hallgató/leendő tanár fejében egy adaptálható viszonyítási keret jöjjön létre, a szerző bemutat egy egyszerűsített modellt, amely lehetővé teszi a technológiai innováció átültetését magába a megújuló oktatási modellbe is.

A web technológiák innovációja a tulajdonos által létrehozott információk „átadásának” folyamatát (egyirányú web 1.0) átalakította a felhasználók által együttesen megalkotott információvá (kétirányú web 2.0), létrehozva ezzel a felhasználó számára a szükséges információ „lekérésének” (a web 3.0 harmadik eleme) lehetőségét (pull) a felhasználó szükségleteinek személyre szabása céljából az MI (Mesterséges Intelligencia) segítségével (1. ábra).

A technológia így lehetővé tette a felhasználók számára, hogy passzív információ fogyasztókból (akihez az információt „eljuttatják” – push), az információ egyes elemeinek létrehozásában is aktívan részt vehessenek (tömegforrású információt eredményezve). Az MI új elemeinek köszönhetően megállapítást nyerhet az adott pillanatban a felhasználót érdeklő információk típusa (akár a mobil technológia adta helymeghatározói szolgáltatások révén közvetített személyreszabott információ által – pull) és így a felhasználó hozzáférhet azon kiválasztott információs forrásokhoz, amelyek számára egy bizonyos feladat elvégzéséhez szükségesek.

1. ábra Gondolati térkép, amely bemutatja a webtechnológia folyamatait és szignifikáns szereplőit

A Web technológiák innovációja az oktatási folyamatot diákközpontú tanulási folyamattá kell, hogy átalakítsa, ahol a tanár által létrehozott tudásátadás (egyirányú az 1.0 tanulásban) egy kollaboratív tudásépítő folyamatot inspirál (kétirányú a 2.0 tanulásban), majd egy mindenütt jelenlévő tanulást eredményez (harmadik elem a 3.0 tanulásban, amelyet az MI támogat) a tanulók igényeinek személyre szabása révén (2. ábra). A technológiának tehát lehetővé kell tennie, hogy a tanulók passzív tudásfogyasztóból (akiknek a tudást átadják) a közösségi információteremtő folyamat aktív részesévé váljanak (tudásépítés révén). Ezen kívül a mesterséges intelligencia új elemeinek segítségével, amelyek meg tudják határozni a tanuló számára szükséges információ típusát egy adott helyen és időben (bárhol, bármikor), a tanulók a megfelelő tudásforrások kiválasztásával specifikus feladatokat tudnak megoldani.

2. ábra Gondolati térkép, amely bemutatja a tanulási folyamatot és szignifikáns szereplőit

A divatos kifejezések jellemzőit tehát meg kell szűrni egy értelmezhető és alkalmazható modell létrehozása céljából, hogy biztosak lehessünk az elméletnek a tanárképzés gyakorlatában való megvalósulásában, elősegítve így az információáramlás folyamatát a közoktatásban is.

De a szakirodalom azt is javasolja, hogy nem elég ezen divatos technológiai eszközök használata, mivel még azokban az iskolákban is, ahol magas szinten használják a web 2.0-ás eszközöket, ott is ritkán fedezhetők fel a kritikus vizsgálat vagy analitikus tudatosság bizonyítékai. Csupán néhány példát találunk a kollaboratív tudásépítésére, és a közösségi oldalakon kívül kevés a publicitás és a megosztás (Luckin, Clark, et.al., 2009). Az átalakulás a Web 2.0 technológiák elérhetővé tételén kívül mélyebb beavatkozást igényel, mivel az alapvető probléma az intézményi kultúra (amely hagyományos pedagógiai normákat adaptál) és a médiakultúra közötti ellentmondásban van (amely a nyílt és aktivitáson alapuló közösségi terek használatát szorgalmazza). A kihívás tehát: hogyan integrálhatók az informális közösségi interakciók számára tervezett eszközök a formális oktatás terébe, hogyan alakítható át a tartalomközpontú modell tanulóközpontú modellé, értékelve az interakciót a közösségen kívül levőkkel is, az információbehozatalt, a tanuló tudásteremtő szerepének kialakítását, azt, hogy a tanár egyben tanuló is legyen, a tanulók is együtt dolgozhassanak, ugyanakkor megkönnyíthesse az egyéni értékelést is. Ez valóban kihívás a tanárok számára! Nem árt részt venniük olyan tanári közösségekben, ahol megfigyelhetik/megtanulhatják, mások mit csinálnak, hogy ötleteiket és gyakorlataikat másokkal megoszthassák, mielőtt még elkezdenék saját átalakulási folyamataikat bevezetni. (Lim, So, et.al., 2010).

Keretrendszer a digitális aktivitás értékeléséhez

Benjamin Bloom taxonómiájában hagyományos tantermi gyakorlatokkal, viselkedésekkel és cselekvésekkel összevetve rendszerezte a tanulási célokat az oktatáson belül (Bloom, 1956). Ezt a későbbiekben mások kiegészítettek azzal, hogy a kategóriák használatakor főnevek helyett igéket használtak, az „értékelést” a „létrehozással” felcserélve abból a célból, (Anderson, Krathwohl, 2001) hogy a „létrehozás” magasabb szintre kerüljön. Összehasonlítva ezt a SOLO taxonómiával, ahol a legmagasabb szintet a „kiterjesztett absztrakt” jelenti, a tanuló már képes kapcsolatot létesíteni, nemcsak az adott tárgy területén, de azon túlmutatóan is, akárcsak a „Gestalt” átlátás (Biggs, Collis, 1982). A legújabb módosítások új folyamatokról és cselekvésekről szólnak a web 2.0-s technológiák által facilitált tanulással kapcsolatosan, valamint sokkal gyakorlatorientáltabb igéket használnak a kategóriáknál a Digitális Korszak Tanulási Mátrixában: Végrehajt, Összefüggésekben gondolkozik (kombinálva az Alkalmazást és Analizálást egy kategóriába) Koncepcionál, Kritizál és Értékel, Tudást hoz létre és Megosztja a tudást (Starkey, 2011). A szerző a tanárképzésen belül adaptálta a felül írottakat egy átfogóbb értelmezést alkotva, hangsúlyozva az Alkalmazást (mint létfontosságú kategóriát) és a Megosztást a nyilvánosság előtt magasabb szintre helyezte (még az Értékelésen is túlmutatva), így ezen enyhe módosítások különbséget tesznek a csoportos megosztás és nyilvános megosztás között. (3. ábra)

3.      ábra: A szerző által adaptált kiterjesztett digitális Bloom Taxonómia

A használt igék természetéből adódóan evidens, hogy a tanuló valóban aktívan csinál valamit, lefoglalja a tanulási anyag, az új tudáselemeket a már korábban elsajátított elemekkel és jól megalapozott tudásával köti össze, alkalmazza az újonnan előforduló kapcsolódásokat az átvihető területekre, konceptualizálva élményeit és értékelve a kimenetet, hogy képes legyen széleskörűen hozzájárulni az együttműködő tudásépítő folyamathoz a tanulócsoporton belül. Egy magasabb szinten viszont már nyitottan megosztja a megszerzett tudását egy szélesebb hálózati közösséggel, ahonnan egy globálisabb visszacsatolás kaphat, új tudáselemekkel vegyítve (összegyűjtve személyre szabottabb módon) abból a célból, hogy együttesen tovább javítsák a felszínre hozható tudás minőségét.

A technológiai, pedagógiai és tartalmi tudás (Technological Pedagogical and Content Knowledge – TPACK) modellje (Mishra, P., & Koehler, 2006) különféle tudásfajtákat és készségeket határoz meg, melyek elvárhatóak a tanároktól annak érdekében, hogy a technológia alapú tanulást sikeresen megtervezzék és végrehajtsák, hangsúlyozva a Technológiai Tudás, Pedagógiai Tudás és a Tartalmi Tudás metszéspontjának fontosságát, valamint kiemelve a web 2.0-s technológiák hatékony integrációját a tantervben. Mindez megköveteli a három komponens közötti dinamikus kapcsolat szenzitív megértését, rámutatva arra, hogy a tanulási terv természetét tekintve sokkalta inkább transzmissziósnak/átvihetőnek (T), párbeszédesnek (P), konstruktívnak (K) vagy társas konstruktívnak (TK) kell lennie. (Bower, Hedberg, &Kuswara,2010).  A web 2.0-ás eszközök használatával – egy új fontos elemként – ki kell alakítanunk az egyén saját személyes tanulási hálójának (Personal Learning Network – PLN) létrehozási képességét, a társadalmi hálózatokon alapuló konstrukcionizmustól a konnektivizmusig terjedő módszerek felhasználásával. Ez található tehát a legmagasabb szinten a kiterjesztett digitális Bloom taxonómiájában a „Megosztásnál”, ami kiterjeszti a hagyományos tantermi kereteket. További nehézséget okoz ennek beillesztése egy szokványos szemeszter rendjébe, az egyén szempontjából releváns célok megvalósíthatóságának luxus elvárásaiba, ellentétben a tantermi körülmények között kezdeményezett kötelező feladatok elvégzéseinek tevékenységeivel. Így ezek a tevékenységek megkívánják a kurzus folytatásaképpen végzendő további folyamatos tevékenységeket, amelyek a mindennapi szakmai munka részeként egy aktív közösségi gyakorlatot eredményeznek (CoP – Community of Practice) (Lave, Wenger, 1991).

Esettanulmány: Tanárképzési Program az ELTÉn

Az ELTÉ-n az általános pedagógusképzési programok IKT témájú órái megújultak. Többségében fiatalabbak tanítják, akik a Netgenerációhoz tartoznak vagy a korai alkalmazókhoz, így tisztában vannak a szükségletekkel és a tanulók jelenlegi életstílusával, ezáltal könnyebben tudják motiválni őket az új eszközök és módszerek alkalmazására. Mind a BA, mind az MA tanárképzés során a tanulóknak lehetőségük van választani egy féléves kurzust a kötelezően választhatók közül (2 előadás + labor gyakorlat hetente), ami a Modern eszközök a pedagógiában témát ragadja meg. Ez azt jelenti, hogy nagyon kevés hely és idő van arra, hogy megismerkedjenek a fent említettekkel, stabil kompetenciák fejlesztésére ezen a területen pedig szinte semmi lehetőség nincsen. Így a kurzusokat megtámogattuk az újonnan fejlesztett közösségi gyakorlattal, a leendő tanárok T@T Hálóba való bevezetésével.

Célok: Az egyik ajánlott kurzus a BA vagy MA képzésben tanulók számára (amelyet a cikk szerzője oktat) „Tanulástechnológia” címen nemcsak arra tesz kísérletet, hogy megtanítsa a különböző technológiák alkalmazását a tanulási folyamatban, hanem arra is készteti a tanulókat, hogy aktív tagjaivá váljanak egy nagyobb szakmai közösség tudásépítésében, hozzáadva saját értékeiket a kialakulóban lévő tudás gazdagítására, és képesek legyenek különböző diszciplínákon keresztül is kommunikálni. Egyben képesek is legyenek kiválasztani az őket érdeklő tématerületeket, adekvát motivációval rendelkezzenek az egyéni tanuláshoz, jól megértsék a tanulás folyamatát, mélységét és hogy milyen tanulási környezetek létrehozása alkalmas különböző tanulók számára, hogy milyen szerepe van a tanárnak ebben a környezetben, és hogyan képes folyamatosan felépíteni valamint megújítani a személyes tanulási hálóját. Így a jövő tanárainak tisztában kell lenniük azzal, hogy miképp tudnak tanulási elméleteket (a behaviorizmustól a közösségi konstrukcionizmusig) adaptálni a gyakorlatban, elősegítve a készségek fejlesztését különböző területeken (gondolkodás, munka, eszközök és társadalmi felelősségvállalás), és képesek legyenek megvalósítani az innovációt mindenütt a tanítási gyakorlatukban a szükséges tudás, készségek, attitűdök, értékek és etikák elsajátításával. (4. ábra). Ezek a kulcskompetenciák értelmet adnak a web 2.0-s technológiák használatának, mint Tanulástechnológiák, és ellenőrizhetővé teszik pedagógiai céljaikat a kiterjesztett digitális Bloom taxonómiáján keresztül. Ebben a közösségi gyakorlatban lévő folyamatos részvétel fejleszti az innovatív gyakorlat fenntarthatóságát (miután fejleszti a jövőbeni tanárok stabil tudását és gyakorlati hátterét), valamint képessé teszi a gyakorló tanárokat arra, hogy az ilyen jellegű kompetenciákat átültessék a közoktatásba.

4. ábra. Gondolattérkép a tanárképzés célrendszeréről a kurzus tevékenységek szerkezeti tükrében

A kurzus szerkezete és folyamata úgy lett kialakítva, hogy ezek a célok találkozzanak, amennyire csak lehetséges, így a környezet és a feladatok ennek megfelelően kerültek kiépítésre az összes fenti tényt figyelembe véve (http://matchsz.inf.elte.hu/TT/).

Tanulás menedzsment rendszer – Learning Management System (LMS): az Edu2.0-t használjuk, amelyben saját iskolát hoztunk létre (http://elteik.edu20.org/), és az egész felhasználói felületet a T@T Labor ültette át magyar nyelvre. Ez az LMS a legtöbb web 2.0-s funkciót védett és biztonságos környezetben engedi használni, néhány remek tudásépítő és nyomkövető eszközzel teszi lehetővé, hogy kövessük a tanulás folyamatait, és alkalmazni tudjuk a kritérium alapú értékelést. Valójában az Edu 2.0-t egy példa LMS-ként választottuk, amit a tanárok azonnal birtokukba tudnak venni saját igényeiknek megfelelően még akkor is, ha nincs szerver kapacitás az iskolájukban, mivel ez egy kiszolgáló felhőalkalmazás. Azáltal, hogy megtanulják saját tapasztalataikon keresztül a tanulói, majdan az oktatói oldal használatát, képessé válnak saját kívánalmaiknak megfelelően beállítani a tanulási környezetet és a számonkérési kritériumokat egyaránt.

Prezentációs platform: interaktív táblás teremben zajlik az óra, melynek során a hallgatók megismerkedhetnek az interaktív tábla alapvető tulajdonságaival, érintőlegesen kezelve annak beépített elemeit és inkább kiemelve annak kollaboratív és interaktív lehetőségeit a csoportos vagy teljes osztályos tevékenységekben. Itt inkább kihangsúlyozzuk az interaktív tanulóeszköz gyűjteményének (http://www.delicious.com/tag/tethalo) használatát, amelyből kedvükre válogathatnak a hallgatók csoportos foglalkozásokhoz/kísérletezésekhez, felfedező tanulásra és konstruktív tevékenységekre különböző diszciplínákban. A leendő tanárok ugyanakkor megismerkedhetnek különböző játékszerkesztő eszközökkel is, amelyek nem igényelnek programozói tudást, de magas szintű konfigurálási lehetőséget adnak speciális igényeik kielégítésére.

Visual Understanding Environment (VUE): a T@T Labor fordította magyarra tanárképző tananyagokkal kiegészítve (http://matchsz.inf.elte.hu/VUE/), amit a hallgatók számára egy gondolattérképező eszközként mutattunk be, melynek segítségével a már elsajátított alapokhoz új tudáselemeket lehet hozzákapcsolni. Az eszköz alapszintű elsajátításához két perc is elegendő, de rengeteg segédanyagot és videót készítettünk, a szofisztikáltabb felhasználás elsajátítása érdekében, a kurzuson belüli feladatok nem kötelező kiterjesztéseként. Valójában a legtöbb bevetett eszközt csak alapszinten mutatjuk be, így a hallgatók motiváltságán múlik, hogy mélyebbre merülnek-e a segédanyagok felhasználásával, amennyiben magasabb szintekre szeretnének eljutni használatával. A VUE-t a tanulók nagyra értékelték az egyszerű használhatóság és a fejlődési lehetőség miatt, amely az egyes témakörök feldolgozására, sőt akár komoly ontológiák kidolgozására is alkalmas, valamint kifinomult prezentációs eszközként is kitűnően alkalmazható.

Eszközforrás: Szerzői eszközök választásaként figyelembe vettük az iskolák szűkös technológiai és anyagi hátterét is. Így kizárólag ingyenes alkalmazásokat ajánlunk, az eszközöket pedig minden szemeszterben újraértékeljük (http://www.pearltrees.com/tetlab). A web 2.0-s eszközök értéke nem azok típusaiban és alkalmazott számában határozható meg, hanem a tanuláselmélet vagy pedagógiai módszertan oktatási potenciáljában fejezhető ki. Így az elméleti háttér elemzése nagy hangsúlyt kap. A Bloom-féle kiterjesztett digitális taxonómiát alkalmazzuk a tanulási szintek igazolására a tervezett tanulási feladatok tükrében (3. ábra). A hallgatóknak napi szinten követniük kellett a megjelenő Tanulást Segítő Technológia eszközöket (http://www.scoop.it/t/etel), hogy megbizonyosodhassanak arról, hogy fel tudják venni a változás iramát és fejleszthessék innovációs hozzáállásukat a fejlemények követésével (http://twitter.com/#!/Tetlabor).

Digitális narratívák: Mivel a történetmesélés az egyik leghatékonyabb bevezető módszer minden témában és diszciplínában, erős hangsúlyt fektetünk a különböző média eszközök és formák bemutatására a digitális narratívák készítésben, illusztrálásában, és prezentálásában. Ekképpen, a médiaműveltség fontos háttértudást jelent, hogy a jövő pedagógusai képesek legyenek az internet felhasználásával megérteni a médiahozzáférés és -átadás hatékony formáit saját diszciplínájukban, valamint megértsék a médiák társadalmi hatását (UNESCO, 2011). Minden tanulónak egy záró prezentációt kell készítenie az általuk választott témáról, valamint beadni egy írásos esszét, melyen keresztül társaik is megérthetik a témát további háttérolvasmányok elolvasása nélkül is.

Nyelvi kérdés: A legtöbb tanulónak problémája volt az angol nyelv használatával, így kijelöltünk hasznos olvasmányokat a Diigo segítségével, valamint rengeteg kutatási eszközt biztosítottunk, nemzetközi szakirodalomban előforduló kifejezések fordításait a Tanulást Segítő Technológia témaköréből, nyelvi eszközöket és tanulási alkalmazásokat, amelyek bátorítólag hatottak az angol nyelvi kompetenciáik fejlesztésében (http://matchsz.inf.elte.hu/TT/link.html).

Tanulói közösség: A kurzuson tanulókat különböző szakterületekről, eltérő oktatási szintekről és háttérrel fogadjuk be a közös tanulási közösségbe. A hallgatók szerteágazó spektruma nem szab határt a fejlődésnek, hanem igazán értékes előnyt jelent a munkacsoporton belül. Minden leendő pedagógushallgató a képességeinek és érdeklődési területének megfelelően választhat a követelmények teljesítéséből (növelve ezzel a motivációjukat), és a feldolgozandó anyagot is tanulási stílusának és preferenciáinak megfelelően választhatja ki. Eddigi tapasztalataink szerint az informatikatanárok nem igazán voltak jók az angol nyelvű szakirodalom olvasásában, de szívesen biztosították a „know-how”-t a tanulástechnológiában, és különösen a szerzői eszközök területén ajánlották fel segítségüket társaiknak. BA és MA képzésben részt vevő hallgatók szívesebben vállalták az olvasmányos részeket, és inkább kértek segítséget a technológiákkal kapcsolatosan, míg az egyéb BSc és MSc szakos hallgatók jobban preferálták a speciális területeken lévő interaktív eszközök körüli mélyebb vizsgálódást, ugyanakkor számítottak mindkét oldal segítségére, hogy szélesíthessék tudásuk spektrumát. Az órai konzultációk és előadások különböző témában, a tantermen belüli reakciók és az online visszacsatolások egymás blogbejegyzéseihez, valamint a tudásépítés a Wiki területen egyaránt bepillantást engedett az összes tanulónak egy szélesebb kialakuló képbe, és megértette velük a Vigotszkij-féle legközelebbi fejlesztési zónán belül egymás kompetenciaszintjeinek fejlesztési mechanizmusát. (Vigotszkij, 1978).

Kognitív stílusok: A sikeres tanulási folyamat megköveteli, hogy a tanítási módszerek tiszteletben tartsák a tanulási különbségeket. Az e-learning tananyag-tervezőknek szem előtt kell tartani a különböző kognitív stílusokat (Béres, Turcsányi-Szabó, 2010). A különböző modellek megismerésén kívül (5. ábra), a hallgatók letesztelhetik saját tanulási stílusaikat, és megvitathatják azok relevanciáit a személyre szabhatóság területén, a tanulási folyamat elsajátításában, és megérthetik, hogy miért fontos különböző alternatív feladatokat biztosítani a tanulóknak.

5. ábra. Tanulási stílus modellek és magyarázatok VUE adaptálása (Béres, Turcsányi-Szabó, 2010)

Kollaboratív tudásépítés: Eddig az volt az egyik legnehezebb feladata a kurzusnak. A wikik eléggé az „oszd meg és uralkodj” elvén működtek, így az egyetlen feladat, ami a kollaboratív tudásépítés elfogadható és természetes formájaként jelent meg, az a kollaboratív gondolattérkép készítése volt.  Ebből a célból a Mind42-re esett a választás a szemeszter vége felé, és a hallgatók feladata az volt, hogy kiegészítsék saját meglátásaik szerint a személyes tanulási hálózatuk gondolati térképét (http://bit.ly/AtSnfA).

A személyes tanulási hálózat felépítése: A kurzus egyik legfontosabb célja, hogy a tanulók képesek legyenek saját személyes tanulási hálójuk felépítésére, ezáltal megértésék annak hálózatépítő szerepét, illetve abban saját társadalmi felelősségüket, képesek legyenek követni az innovációt, és kritikus gondolkodással tudják kiválasztani a szükséges eszközöket, fejlesszék szűrőképességüket, képesek legyenek saját igényeiknek megfelelően aggregálni a szükséges információkat, és nem utolsósorban legyen igényük a szerzett tudás megosztására. Minden héten blogot kellett vezetniük, bejegyzéseket készíteniük a tanár és társaik számára, bemutatva haladásukat, a Twitteren keresztül pedig megosztva „Aha” élményeiket. A Delicious, iGoogle és RSS aggregátorok jellegzetességeit nem csak olvasási, hanem hozzájárulási szinten is tökéletesíteniük kellett, hogy megtapasztalhassák az egyéni hozzáadott értékeik jelentőségét e hálózati szolgáltatás időtálló értékében (www.netvibes.com/tet-labor).

A tanár szerepe: Minden óra egy rövid szóbeli prezentációval kezdődött az adott témával kapcsolatban és esettanulmányok narratíváin keresztül illusztrálásra kerültek a kiemelendő fontosságú alapismérvek. Ezután, a tanár minden tanulóval egyénileg konzultált, hogy tanácsot adjon választott témájával kapcsolatosan, és orientáló segítséget nyújtson a tanulmányok elemeinek kiválasztásában, az elérni kívánt célok elérése érdekében. Ez alatt az idő alatt, az egyik informatika szakos hallgató gyakorlati bemutatót tartott valamelyik eszköz használatával kapcsolatosan. Később a hallgatók tovább mélyíthették tudásukat és gyakorlatukat a Tanulást Segítő Technológiák wiki oldalának segítségével, további segédanyagokon keresztül. (http://szasza.elte.hu/).

A tanulóktól elvárt követelmények különböző szakokon és tudásszinteken:

Mindenki szakjának és képzési szintjének megfelelően választhat feladatokat, melyek közül az 1. és 2. feladat kiváltható egy alternatív feladattal, amennyiben egy eredeti témakör indítását és gazdagítását vállalja be a T@T háló egy új Csoportjának indításával és aktivizálásával, valamint a témakörhöz tartozó Pearltrees továbbépítésével. [Ezzel a tevékenységgel tud legjobban hozzájárulni a szakmai közösséghez, ezért kerül előtérbe ez mint lehetséges választás.]

Leendő informatika tanárok számára követelmények:

1. Válasszon a SZASZA-ból (http://szasza.elte.hu/) három még fel nem dolgozott szoftvert és készítse el a sablonnak megfelelően a mások számára is érthetően megfogalmazott felhasználói leírását. (K-25pont) [A rövid magyar nyelvű segédanyag nemcsak hasznos lehet a tanárok és a tanulók számára egyaránt (akik nem tudnak angolul) az eszközzel való megismerkedésben, de egyben hozzájárulást is jelent a közoktatáshoz a leírás publikálásával.]
2. Készítsen egy komplett összefoglaló eszközgyűjteményt egy választott szakterület feldolgozásához a következők egyikének felhasználásával: VUE, Symbaloo, Livebinders, ill.  Prezi. (T-20pont).
3. Vezessen szakmai blogot felfedezőmunkájáról és a félév során hallott/látott eszközökről, valamit aktívan szóljon hozzá mások blogbejegyzéseihez is (P-15pont) [Az első blogbejegyzés a kurzussal kapcsolatos elvárásokról szóljon, valamint javasolhat témákat, melyeket az órán megvitathatnak. A tanár kommenttel a blogokra és személyre szabott iránymutatást nyújt. A társak szintén elolvassák egymás blogjait, és visszajelzést adnak, valamint megvitatják közös élményeiket.]
4. Dolgozza fel Delicious-ben az összes érdemleges linket. (TK-15pont). [A csoporton belüli értékes könyvjelzők megosztásán kívül, ez szintén a közösségi hálóhoz való hozzájárulást is segíti, hiszen nyilvános a felhőalkalmazás.]
5. Értékeljék a többiek munkáját. (D-15pont)
6. Járuljon hozzá a Mind42 kollaboratív gondolattérkép kiegészítéséhez saját munkájához tartozó gondolatok belinkelésével. (TK-10pont). [Kollaboratív tudásépítési feladat, amelyre a szemeszter második felében kerül sor, s végül egy térképet eredményez, melyet a leendő tanárok megosztanak a tágabb közösséggel.]
7. Csatlakozzon a T@T hálóhoz (http://tet-halo.ning.com/) és vegyen részt az ott folyó aktivitásokban. (TK-5pont) [Feltehetően sokat tanulnak egymás hozzászólásaiból és erre az időre már saját hozzájárulásaik révén is megtapasztalhatják, milyen egy szakmai közösség aktív tagjának lenni, amely remélhetőleg folytatódik a kiterjesztett szakmai közösségében.

Különbségek a többi BSc vagy BA leendő tanárai számára:

1. Válasszon egy az együttműködéshez szükséges hálózatépítő eszközt, hozzon létre egy tanulókört, és dolgozzon ki egy konkrét tématervet értékeléssel (legalább két tanulótárs meghívásával). A tématerv feldolgozásához válasszon legalább 3 eszközt (legalább 1 általános alkotóeszközt/térképszerkesztő, digitális elbeszélés-szerkesztő, gondolattérképező, médiaszerkesztő, nyelvi eszköz/, 1 interaktív játékszerkesztőt és 1 interaktív tanulóprogramot). (K-25pont) [Ez egy eléggé testreszabott feladat, mivel tanulási kör létrehozása és annak tananyaggal való feltöltése, valamint a kiértékelés kidolgozása gyakorlati tanári feladat.]
2. Készítsen egy komplett összefoglaló tananyagot (főleg internetes linkek begyűjtésével) a választott tématerv feldolgozásához a következők egyikének felhasználásával: VUE, Symbaloo, ill. Prezi. (T-20pont). [Ez a feladat csak linkeket és a tanulási anyagok hierarchiai konstrukcióit követeli meg, amely egyben órai segédanyagként is szolgál.]

Különbségek a többi MSc vagy MA leendő tanárai számára:

1. Válasszon egy T@T témát, olvasson hozzá a T@T irodalomból és dolgozza fel a szakirodalmat. Készítsen mások számára is kereken értelmezhető összefoglalót olvasmányairól a Wiki területre. (K-25pont) [Miután minden irodalom angol nyelven van, és nem minden tanuló olvas folyékonyan angolul, ennek az összefoglalónak elég velősnek kell lennie, hogy a társak is jól megérthessék. A hallgatók azzal, hogy elvállalják ezt a feladatot, szintén találhatnak összefüggéseket a saját és a többiek irományaiban, valamint relevánsan összekapcsolhatják ezeket az összegyűjtött linkekkel.]
2. Készítsen egy komplett összefoglaló prezentációt az utókor számára a következők egyikének felhasználásával: VUE, Prezi, ill. video podcast, és mutassa be a választott témakörét. (T-20pont) [Az előadás egy jó bemutató lesz a következő szemeszterhez a hallgatók számára, hogy előre láthassák feladataikat, továbbá ezt is megoszthatják a tágabb tanári közösséggel.]

A dőlt (T, P, K, TK) betűk a tanulási terv természetét jelzik (lásd 2. rész vége) valamint mutatják, hogy minden tanuló iránt elvárás az aktív konstrukcionista alkotás, a tanultak átültetése a profiljuknak megfelelő diszciplínákba, valamint kellő aktivitással vegyenek részt a diskurzusokban és az együttes alkotásokban. A pont kifejezi a megszerezhető pontszámot, az összes 100 pontból, és az elért százalék adja a kialakuló érdemjegyet.

Elég világos, hogy egyetlen kurzussal nem lehet elérni a kitűzött célokat. Így, egyértelmű az is, hogy további mentorálásra szükség van, így a kurzust megtámogattuk az újonnan kiépített T@T Háló szakmai közösségében való részvétellel.

T@T Háló

A T@T (magyarul a Tanulást @[digitálisan] Segítő Technológiákat takarja) Hálót nemrég indította el a TeT labor (a szerző vezetésével), hogy segítséget és útbaigazítást adjon a jövendőbeli tanároknak, – tovább mentorálva őket, – praktizáló tanároknak és azoknak, akik most kezdik használni az új technológiai eszközöket és módszereket a közoktatásban. A labor az újonnan megjelenő tanulási technológiák kutatás-fejlesztésével foglalkozik és jelenleg is aktívan részt vesz ilyen kutatási pályázatokban, és fejlesztésekben, pl. TÁMOP 4.2.1.B.

A hálózat alapvető célja a tanulók bevonása a mentorálási folyamatba, orientálni őket olyan tanulási lehetőségek irányába, amelyek saját szükségleteiknek legjobban megfelelhetnek, növelheti az irányukban elvárt kompetenciákat, segíteni őket abban, hogy önálló tanulókká válhassanak, az igényeiknek megfelelően fejleszthessék tudásukat és tartsák fenn az ezzel kapcsolatos motivációjukat, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a változásokhoz. A web 2.0-val támogatott Ning közösségi portál a hálózat a szíve, segíti a kapcsolatok fenntartását http://tet-halo.ning.com/, amelyet a T@T Labor és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Közoktatási Szakosztálya működtet együttesen. A hálózat megkísérli szélesebb körben elérni a gyakorló tanárokat a Facebook oldalán keresztül (http://on.fb.me/GztA3T) ahol a legtöbb gyakorló tanár láthatóan igen aktív. A mentoráló portál mindenki számára szabadon hozzáférhető és befogad bárkit, aki az oktatáson belül dolgozik (vagy kutató/fejlesztő), aki érvényes felhasználói adatokkal regisztrálta magát (LinkedIn, Facebook, vagy intézményi honlapjával bizonyítani tudja hovatartozását), hogy aktív tagjává váljon a közösségnek.

A T@T Háló tagjai (jövőbeli tanárok, gyakorló tanárok, tanárképzők, kutatók, fejlesztők, stb.) így lépést tudnak tartani a mindennapi web 2.0-s technológiák használatával, és ha maguk is hozzájárulásokat tesznek, akkor csak arra kell odafigyelniük, hogy használják a „TeThalo” címkét (Tweet, Blog, Delicious könyvjelzők stb. alkalmazása esetén), ha meg akarnak osztani valamit a hálózat tagjaival. Az összes így megjelölt bejegyzés a legnépszerűbb web 2.0-s eszközrendszeren belül aggregálásra kerül a Netvibes http://www.netvibes.com/tet-labor oldalaiba, hogy gazdagítsák a közösség forrásait, ami egy folyamatosan fenntartható innovatív áramlását eredményez, és újabb forrásokat jelenthet a tanárképzésben is. A Netvibes oldal 4 fő fület tartalmaz: prezentációkon keresztül leírják a hálózat célját, IKT-vel kapcsolatos híreket szolgáltatnak angolul és magyarul, információkereső eszközöket sorakoztatnak fel a kutatások elősegítésére, valamint a T@T labor által specifikusan ajánlott eszközöket és linkeket prezentálja. A Netvibes oldalt lehet kezdőlapként is használni a böngészőben és a felhasználók egyéb füleket is hozzáadhatnak személyes használatra.

A Tanulást Segítő Technológiák témakörében az ELTE több karának tanszékei között szoros együttműködés alakult ki kutatás/fejlesztés terén, amelyhez egy BSCW kollaboratív munkafelületet alakítottunk ki (http://bscw.elte.hu/ – zárt portálként), ahová befogadjuk más egyetemek kutatócsoportjait is az esetleges felvállalt közös projektek megvalósítása érdekében. Az ELTE minden karán folynak képzések IKT témában, különösképpen a tanárképzés területén. Az ezzel kapcsolatos eredményeket évente megosztjuk egymással, más egyetemek kutatóival, és gyakorló közoktatási tanárokkal a minden évben megrendezésre kerülő Oktatás-Informatika (most éppen a IV.) és a Digitális Nemzedék konferencia keretében, amelyet az ELTE Pedagogikum szervez az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. Mindezek mellett a mélyebb kutatások leírásának publikálására kiadja az Oktatás-Informatika folyóiratot is. Az innovatív eszközökkel kapcsolatos T@T Hálót nagyon jól kiegészíti az innovatív pedagógiával foglalkozó Pedagógia Online hálózata, amelyet szintén a Pedagogikum fog össze. Így a leendő és gyakorló tanároknak bőven akad lehetőségük körbejárni az innovációval kapcsolatos témákat több oldalról is.

A többi egyetem tanárképző karainak és kutatócsoportjainak közösségét a LinkedIn-en alakítottuk ki a T@T Net (http://linkd.in/GzrYMR) csoport létrehozásával, ahol az IKT innováció szélesebb körébe tartozó egyetemi (és akár ipari) partnereit is összefogjuk.

6. ábra. A T@T Háló struktúrája Preziben

A T@T Háló (6. ábra) szerkezete nagyon hasonlít az IFIP Oktatási Hálózatéhoz (http://ifip-education.ning.com 7. ábra, mindkettőt a szerző üzemelteti), kapcsolatot is teremt egymással, így lehetőséget ad a helyi tanároknak, hogy nemzetközi szinten is részt vehessenek szakmai közösségek munkájában.

7. ábra Az IFIP háló struktúrája Preziben

Konklúzió

A mindennapi életet élve is mindenki tapasztalhatja az innováció mérhetetlen sebességét a technológiai eszközök fejlődésével kapcsolatban. A közoktatásnak és egyben a tanárképzésnek is tudomásul kell ezt vennie, és megfelelő módon alkalmazkodnia kell az új lehetőségek kiaknázásával. Persze nagy kihívást jelent a felnövekvő generáció felvértezése olyan kompetenciákkal, amelyekre a majdani munkavégzésük során szükségük lehet. De pontosan ezért fontos a változások követése, az innováció megértése és az abban való aktív részvétel. Hatékony változás viszont csak akkor lehetséges, ha az innováció egyben egy modern pedagógiai szemlélettel párosul, amelyben az újonnan megjelenő IKT eszközök megfelelő módszertani kidolgozással kerülnek használatba egy aktív közösségi létforma serkentésével.

A web technológiák fejlődése és azok közösségbe való asszimilálódása utat mutathat a pedagógiai paradigmaváltásban, és ezzel a személyre szabható tanulási folyamatok elősegítésében a változó tanárszerepre is. A Bloom taxonómiából kiindulva a bemutatott elméleti keretrendszer jól alátámasztja az eszközhasználat digitális korszakra vonatkozó változási kényszereit és a tanári kompetenciák kiterjesztésének szükségleteit.

A Tanulástechnológia tárgy körülményeinek leírása jól ábrázolja, hogyan lehet az elméletet, a komplex célokat, a felhasznált módszertant és erőforrásokat beépíteni a gyakorlati képzésbe. Az újonnan létrehozott T@T Háló a többi módszertani közösségi platform megjelenésével együttesen pedig bemutatja, hogyan lehet folytatni a mentorálási folyamatot a digitális műveltség és a modern tanítási/tanulási módszertanok területén, amely így az innováció fenntarthatóságát eredményezheti, nemcsak a tanárképzésben, hanem a gyakorló tanárok körében is egyaránt.

Köszönetnyilvánítás: A projekt az Európai Unió támogatásával, valamint az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. (A támogatási szerződés száma: TÁMOP-4.1.2-08/2/B/KMR-2009-0002).

Irodalom

Anderson, L. W., & Krathwohl, D. R. (szerk., 2001): A taxonomy for learning, teaching, and assessing: A revision of Bloom’s taxonomy of educational objectives. New York: Longman

Anderson, P. (2007): What is Web 2.0? Ideas, technologies and implications for education. JISC Technology & Standards Watch, Tech Watch Report. URL: http://bit.ly/9G0nyi  (Hozzáférés ideje: 2011. 09. 09.)

Béres, I., Turcsányi-Szabó, M. (2010): Added Value Model of Collaboration in Higher Education. Interdisciplinary Journal of E-Learning and Learning Objects, Volume 6, pages 205-215. URL: http://bit.ly/HoTCW3 (Hozzáférés ideje: 2011. 09. 09.)

Biggs, J., & Collis, K. (1982): Evaluating the quality of learning: The SOLO taxonomy. New York: Academic Press.

Bloom, B. (1956): Taxonomy of Educational Objectives: The Classification of Educational Goals; pp. 201–207;B. S. Bloom (Ed.) Susan Fauer Company, Inc.

Bower, M., Hedberg, J. G. and Kuswara, A. (2010): A framework for Web 2.0 learning design. Educational Media International, 47: 3, 177-198.

Brown, S. (2008): From VLEs to learning webs: the implications of Web 2.0 for learning and teaching. Interactive Learning Environments, 18: 1, 1 – 10, First published: 09 July 2008 (iFirst)

Corrin, L., Lockyer, L. and Bennett, S. (2010): Technological diversity: an investigation of students’ technology use in everyday life and academic study. Learning, Media and Technology, 35: 4, 387-401.

Lave, Jean; Wenger, Etienne (1991): Situated Learning: Legitimate Peripheral Participation. Cambridge: Cambridge University Press.

Lim, W., So, H. and Tan, S. (2010): eLearning 2.0 and new literacies: are social practices lagging behind? Interactive Learning Environments, 18: 3, 203-218.

Luckin, R., Clark, W., Logan, K., Graber, R., Oliver, M., Mee, A. (2009): Do web 2.0 tools really open the door to learning: practices, perceptions and profiles of 11-16 year olds learners. Learning, Media and Technology 34, 2, pp.87-114.

Mishra, P., & Koehler, M.J. (2006): Technological pedagogical content knowledge: A framework for teacher knowledge. Teachers College Record, 108 (6), 1017-1054.

OECD (2009): Creating Effective Teaching and Learning Environments: First Results from TALIS, pp. 26-28, URL: http://bit.ly/HjZHI0 (Hozzáférés ideje: 2011. 09.09.)

Sir Ken Robinson (2011): Changing Paradigms in Education. TED Talk URL: http://bit.ly/urQpmy (Hozzáférés ideje: 2011. 09.09.)

Starkey, L. (2011): Evaluating learning in the 21st century: a digital age learning matrix, Technology. Pedagogy and Education, 20: 1, 19-39.

Tapscott, D. (2009): Grown up digital: How the Net Generation is changing your world. New York: McGraw-Hill.

T@T labor (a szerző vezetésével): http://tet.inf.elte.hu

Tiropanis, Th., Davis, H., Millard, D., Weal, M., White, S., Wills, G. (2009): Semantic Technologies in Learning and Teaching. JISC – SemTech Project Report. URL: http://bit.ly/HdQ2Ej  (Hozzáférés ideje: 2011. 09.09.)

UNESCO (2011): Media and Information Literacy Curriculum for Teachers. URL: http://bit.ly/nVfUve  (Hozzáférés ideje: 2011. 09.09.)

Vygotsky, L.S. (1978): Mind in society. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Walsh, K. (2011): Do Popular Social Networking Applications Have A Place In The Classroom? A Growing Number Of Educators Say „Yes”. EmergingEdteck. URL: http://bit.ly/gdvHLA (Hozzáférés ideje: 2011. 09.09.)

Hozzászólás letiltva