Tóth-Mózer Szilvia-Lévai Dóra: Az online közösségi oldalon lévő tanár-diák kapcsolat kezdeményezése és fogadása a metaforák tükrében

Prensky (2001) óta tudjuk, hogy a digitális nemzedékek sajátosságaikat tekintve mi mindenben különböznek, és ennek megfelelően miképpen távolodnak egymástól. Különösen aggasztó a digitális bennszülött tanulók és digitális bevándorló tanárok között mélyülő szakadék, ami a mindennapi együttműködés rovására megy. Az egymástól való kölcsönös tanulás és pozitív kapcsolat előfeltétele azonban, hogy megtalálják a közös hangot.

Gyerekek, fiatalok és kevésbé fiatalok életében válik egyre fontosabb kommunikációs színtérré korunk legnépszerűbb nemzetközi közösségi portálja, a Facebook. Lehet-e terepe az egymásra találásnak, kapcsolatépítésnek, egymás jobb megismerésének vagy kizárólag a szórakozásról, kikapcsolódásról és a barátokkal való kapcsolattartásról szól?

Meglátásunk szerint a szabadidejük nagy részét a világhálón töltő tanulók számára rendkívüli jelentőségű a hiteles online személyiségek jelenléte, akik itt is orientálják őket, mintegy kitágítva a hagyományos, egyre inkább csak a tanítási órákra szorítkozó oktatási-nevelési intézményi kereteket, ennek persze előfeltétele, hogy létrejöjjön közöttük a kapcsolat.

Kutatásunk kiemelt kérdése volt, hogyan zajlik az online közösségi oldalakon a tanár-diák ismeretségek kialakulása, ki kezdeményez, ki utasít vissza kapcsolatokat, ki-ki mennyire tudatos a barátoknak és a tanároknak szánt információk elkülönítésében, mivel sok iskolai konfliktus tárgya az online térben zajló kommunikáció. Ennek alapján különböző típusokat különítettünk el három dimenzió mentén: ki mennyire aktív vagy passzív, nyitott vagy zárkózott illetve tudatos vagy nem tudatos a tanárokkal való online kapcsolat kialakításában, illetve ezen dimenziók révén létrejött típusokat igyekeztünk más változók alapján jellemezni, közelebbről is megismerni.

Január elsejével útjának indított online kérdőívünket április elejéig több, mint 1500 diák töltötte ki. Kíváncsiak voltunk, mit jelent a diákok számára a Facebook, és igyekeztünk elkülöníteni a különböző stratégiákkal rendelkező tanulók válaszait, hogy megismerhessük gondolkodásukat, hogy az eredmények tükrében átgondolhassuk a közösségi portál oktatásban-nevelésben való kiaknázatlan lehetőségeit.

A „Facebook-kutatás 2011”

Neveléstudománnyal foglalkozó fiatal kutatókként szeretnénk választ kapni arra a kérdésre, hogy a diákok által benépesített online közösségi oldalak vajon hogyan használhatóak a tanulási és tanítási folyamat kiterjesztése céljából.

2011. január 1-jén indítottuk útjára a „Facebook-kutatás2011”című kutatásunkat, hogy megtudjuk, milyen interakciók, milyen kommunikációs formák, és közösségszervező, információmegosztó tevékenységek zajlanak a legnagyobb közösségi felületen a diákok és a pedagógusaik között.

Vizsgálatunkhoz három felhasználói kör számára készítettünk online kérdőívet: egyet diákoknak és felsőoktatásban tanuló hallgatóknak, egyet pedagógusoknak és egyet olyan felhasználóknak, akik nincsenek sem tanári, sem diákszerepben.  A kérdőívek huszonnégy változócsoportot tartalmaztak, melyekből huszonkettő zárt végű kérdéseket takart, kettő pedig nyílt végű kérdés formájában metaforákat kért az adatközlőktől.

Jelen tanulmányban a kérdőív kitöltői általános iskolai diákok, középiskolai tanulók és felsőoktatási intézmények hallgatói voltak, és a metaforakutatás eredményei lesznek a fókuszban.

Az adatgyűjtés körülményei

Az elkészült online kérdőívet a Facebook-üzenőfalunkon tettük elérhetővé, illetve létrehoztunk egy nyílt csoportot (Facebook-kutatás 2011 címmel) a közösségi oldalon, amelyre az érdeklődők könnyen rátalálhattak a Facebook keresőjén keresztül. A fentieken kívül Twitter-csatornákon is népszerűsítettük a kérdőívet, valamint egy olyan honlapra is kikerült, amelynek látogatottsága szintén hozzájárult a kutatás nagy számban kitöltött kérdőíveinek begyűjtéséhez. Az első ábrán az online kitöltés időbeli alakulása látható, az ellaposodó grafikonon jól látszik, mikor vették le a kérdőív elérhetőségét a fiatalok által kedvelt weboldalról.

1. ábra: az online kérdőív kitöltése

Résztvevők

A kutatásba olyan válaszadókat szerettünk volna bevonni, akik a Facebookon felhasználói fiókkal rendelkeznek, viszonylag gyakran látogatják, és tanulóként vagy hallgatóként rendelkeznek tanár, illetve oktató ismerősökkel. A Facebook magyarországi statisztikái szerint a regisztrált felhasználók 41%-a 24 év alatti, de ahogyan az ábrán is látható, nem szólnak a 13 év alatti felhasználókról, akik a mi mintánkban igen nagy arányban fordultak elő.

2. ábra: A kitöltők életkor szerinti megoszlása a Social Bakers magyarországi statisztikái és a Facebook 2011 kutatás alapján

Kitöltőink 8,6%-a 13 év alatti volt, amely adat abból a szempontból érdekes, hogy a közösségi oldalon a regisztráció 13 éves korhoz kötött. A kérdőívünk alapján 129 válaszadónk 13 évnél fiatalabb, vagyis az online közösségi oldalon idősebbnek mondták magukat a regisztrációs űrlap kitöltése során. A kutatás adatközlőinek (N=1505) 73%-a nő, 27%-a férfi volt, ami a Facebook magyarországi statisztikáit tekintve eltolódást mutat a nők javára. A Social Bakers 2011-es májusi adatai alapján hazánkban a közösségi oldalon regisztráltak (3 279 160 fő) 52%-a nő, és 48%-a férfi. A kitöltők csaknem fele, 44%-a 13 és 15 év közötti, és 44% a 16 és 24 év közöttiek aránya is.

A válaszadók iskolai végzettségük alapján nagyrészt az általános iskola (32%), gimnázium (29%) vagy szakközépiskola (21%) tanulói. Adatközlőinknek csupán 11%-a tanul felsőoktatási intézményben. Ami a településtípusonként való megoszlást illeti, a kitöltők 29,4%-a fővárosi volt, a minta egynegyede megyeszékhelyi, 38,2% városi, és került a mintánkba 11,5% községben élő tanuló is.

3. ábra: A kitöltők intézménytípus és településtípus szerinti megoszlása

A kérdőív metafora-kérdése

Kutatásunk során a metaforákat egy olyan online kérdőív utolsó kérdésével gyűjtöttük, amely a Facebook-tagsággal kapcsolatos általános adatokra, az adatvédelmi beállításokra, az online alkalmazások használatára, valamint a Facebookon szerzett kellemetlen élményekre, tanár-diák kapcsolatra és interakciókra kérdezett rá. Ezen kérdéstípusok után következett nyílt végű kérdésünk. Azt kértük adatközlőiktől, hogy fejezzék be egy szóval a “A Facebook olyan, mint…” kezdetű mondatot. A metaforakérdést megelőző huszonkét kérdéscsoport témája előfeszítettséget idézhetett elő, vagyis a kérdést megelőző válaszok által megélt ingerek felidézése előhangolhatta a nyílt végű kérdésünkre adott válaszokat. Ezen hatás miatt azt gondolhatnánk, hogy a metaforák között több iskolával, tanár-diák viszonnyal kapcsolatos metaforát találtunk.

A forrásmetaforák sokfélesége

2010 aFacebook éve volt, Mark Zuckerberget pedig a következő méltatással választották az év emberévé: “Az általa létrehozott közösségépítő felület a bolygó csaknem egytizedét összekötő szövet. A Facebook ma a világ harmadik legnagyobb országa, és valószínűleg több információval rendelkezik a polgárairól, mint bármely kormány.”[1] A Facebook nagy visszhangot váltott ki nem csak a politikában, de az iskolai életben is. Úgy gondoltuk, hogy mint a tanár-diák kapcsolatokban is megjelenő új jelenséget, szeretnénk egy kvalitatív eljárással megvilágítani. Figyelmünk azért irányult a metaforákra, mert a metafora a legtömörebb nyelvi egység, amit tartalomelemzésnek lehet alávetni, és jól beilleszthető kérdőíves kutatásba. A metafora olyan nyelvi kép, amelyben egy dolgot úgy hasonlítunk egy másikhoz, hogy a kettőt azonosítjuk egymással (Kövecses, 2005). Az összegyűjtött metaforák segítenek absztrakt fogalmaink jobb megértésében, mert megmutatják, hogy adott jelenség miképpen reprezentálódik az emberek tudatában. Kutatásunkban igyekeztünk összefüggéseket magyarázni, de törekedtünk arra is, hogy ne csak magyarázzuk, hanem meg is értsük vizsgálatunk tárgyát, követve a kutatások hermeneutikai irányát. Esetünkben a Facebook, napjaink legnagyobb közösségi oldala volt a céltartomány, a beérkezett metaforák pedig egymástól független válaszadóktól származtak, nagy-nagy forrástartományból.

Mit jelent a forrásmetaforák sokszínűsége? Egyértelmű válasznak tűnik, hogy egyféle viharzást élünk meg: a közösségi oldallal kapcsolatos nagyfokú egyet nem értés és megosztottság szólhat az újdonságnak, de ugyanúgy jelezheti azt is, hogy ugyanazon jelenséget sokféle nézőpontból is meg lehet közelíteni. Gondoljunk csak az elefántra, amit sötétben tapogatunk: “Az egyik az ormányát tapogatja ki, és azt mondja: “Ez az állat olyan, mint egy vízipipa”; a másik a fülét tapintja meg, és azt mondja: “Ez az állat olyan, mint egy legyező”; a harmadik a lábát fogja meg, és az állatot oszlopnak írja le.” (Fromm, 2008: 98).

A metaforák egy részéhez kifejtett magyarázat tartozott, máshol azonban csak egy-egy szóval válaszoltak kitöltőink. A metaforák értelmezését tovább árnyalták a hangulatjelek, amelyekkel a tanulók ellátták őket, ami írásos válaszadásnál, online környezetben a fiatalok természetes nyelvhasználatához tartozik.

A tanulmányban kísérletet teszünk arra, hogy a metaforákat rendszerezzük, és az azonos válaszadói csoportba esőket a kérdőív néhány további kérdése alapján fogjuk megvizsgálni.

Egy lehetséges felosztás Bronfenbrenner ökológiai modellje alapján

A diákok új szocializációs színtereként emlegetett Facebookot szerettük volna elhelyezni a különböző szintű rendszerek között. A szintek meghatározásához Bronfenbrenner (1979) ökológiai modelljét vettük alapul, amiben az embert körülvevő rendszereket koncentrikus körökre osztotta. A metaforák ezen elmélet szerinti rendszerbe sorolása egy áttekintést tesz lehetővé azzal kapcsolatosan, hogy a közösségi oldal az egyén számára mekkora közeget, közösséget jelent.

A tömegkommunikációs eszközöket Bronfenbrenner a ‘70-es években az exorendszerbe sorolta, de akkoriban a rádió és a televízió jelentette ezeket, és még nem létezett a közösségi média, ami nem csak passzív befogadásra kárhoztat, hanem bárkit információközlővé léptet elő, és támogatja az emberek közötti kapcsolatok kialakulását és fenntartását, egyszóval a hálózatok működését.

4. ábra: Bronfenbrenner (1979) ökológiai modellje az individuumot körülvevő környezetekről

Bronfenbrenner a mikrorendszerbe sorolta a közvetlen fizikai és szociális környezetben zajló aktivitást (körülvevő tárgyak, interperszonális kommunikáció). A mezorendszer részeként értelmezte a különböző kölcsönhatásokat, melyek azon fejlődési keretek közt realizálódnak, melyben a gyerek részt vesz (otthoni médiakörnyezet és az iskola viszonya). Az exorendszer véleménye szerint az olyan környezeti színtereket jelenti, melyben az egyén aktívan nincs jelen, de működésük hatással van az egyén fejlődési környezetére. Végül, a legtágabb kategória a makrorendszer, mely alatt a legszélesebb környezeti keretet, az adott (szub)kultúrát mint a hiedelmek és ideológiák szintjét érthetjük.

Követve Bronfenbrenner modelljét, a releváns metaforákat (N=602) négy nagy csoportra osztottuk.

5. ábra: Az ökológiai modell alapján besorolt metaforák számának alakulása

Némelyek a Facebookot személyes jóbarátnak, egy “nem túl titkos” naplónak tartják, aminek elmondhatják minden bújukat-bajukat. Voltak, akik egyenesen lelkisegély-szolgálathoz hasonlították a közösségi portált. Ezeket a metaforákat a mikroszinten helyeztük el, amely egy személyes, bensőséges és kétely nélküli, bizalmon alapuló kapcsolatot feltételez. A mikroszinthez sorolható metaforák (jóbarát, társ) a Facebookot egyfajta “kedves naplóm”-nak tartják, amely éppen olyan közel állhat hozzájuk, mint a legjobb barátjuk, vagy legközelibb hozzátartozójuk – 61 metaforát találtunk ebben a körben.

A mezoszintre soroltuk be azokat a metaforákat, amelyek a Facebookot egy kisebb közösséghez, családhoz, baráti körhöz hasonlítják. 151 metafora került ebbe az osztályba.

Az exoszint metaforái közé (pl. piac, színház) soroltuk a külső környezetet, azokat a helyszíneket, amelyek közvetlenül nincsenek hatással a résztvevőkre, de közvetetten kapcsolódnak ezekhez. Az ökológiai modell alapján osztályozott metaforák nagy része, szám szerint 312 tartozott ide.

A makroszint egy személytelenebb világfalut idéz, ami a globalizációs trendekre irányítja a figyelmet. 78 válaszadónk, az egész mintánk 5%-a a Facebookot egy világot átölelő hálózattal azonosította.

Úgy tűnik, az életkori csoportok különböző mértékben választották a különböző szintű metaforákat (p<0,05). A 24 és 35 közötti korosztály és az annál idősebbek például mikro szintű metaforákat nem írtak. A 14 év alattiak nagy része (42%) viszont mikro illetve mezo szintű metaforát adott meg.

6. ábra: Az ökológiai rendszerekbe sorolt metaforák megoszlása a különböző életkori csoportba tartozó kitöltők között

Az ismerősök számának alakulását tekintve viszont nem tudtunk jelentős különbséget kimutatni a különböző ökológiai rendszerekbe sorolt metaforákat író válaszadók között (p<0,05).

Érdekes jelenség, hogy – bár a kérdőív során végig a tanulás, tanítás, tanár és diák fogalmak vezették a kitöltőket, mégsem jelentős az iskolához kapcsolódó fogalmak köre.

Az iskolával kapcsolatos metaforák kis számban jelentek meg a válaszok között. Kifejezetten ehhez a körhöz kapcsolódóan 13 metaforát találtunk.

7. ábra: az iskolával kapcsolatos metaforák

A Facebook mint kötelék

Az összes adatközlőtől (N=1505) 1293 metafora érkezett, amelyekkel egy előzetes csoportosítást követően tudtunk érdemben továbbdolgozni. Az irreleváns elemek kiszűrése és az alakilag megegyező formák összevonása után központi fölérendelt fogalmunk a “kötelék” lett, amivel 938 metaforát tudtunk azonosítani. Ezeket aztán három nagy kategóriára bontottuk, amelyek további kisebb-nagyobb alkategóriákra oszthatóak.

Különböző érzelmi töltetű forrásmetaforák

Az alapján osztályoztuk a 938 kötelékként definiálható fogalmat, hogy milyen előjelű érzelmek jelennek meg bennük. A negatív felhangú metaforákat ebben az esetben a “fogság” központi fogalma alá sorolhattuk; a semleges metaforákat a “kapcsolat lehetősége” kategóriába vontuk, illetve megjelentek a pozitív érzelmi köteléket tükröző metaforák is, amelyeket a különböző “közösségekkel kapcsolatos metaforák” gyarapítottak.

A beérkezett metaforák két végpontja ilyen módon egy negatív (N=217) és egy pozitív (N=219) színezetű pólus, amelyek között semleges metaforák (N=502) tömege helyezkedik el: körük többszöröse a negatív és a pozitív oldalon álló metaforák (közel megegyező számú) körének.

8. ábra: Miféle kötelék a Facebook?

Pozitív érzelmi kötelék

A pozitív érzelmi kötelék olyan azonosításokat fed le, miszerint a Facebook egy család vagy nagy baráti társaság. Az ilyen típusú metaforákat író válaszadók (N=217) közül 204-en “barát” szerepüket tekintik elsődlegesnek, amikor a Facebookon kommunikálnak. A „pozitív érzelmi kötelék” kategóriában kis arányban jelent meg a diákszerepet megjelölők száma (4 fő), az osztálytársi szerepben feltűnők aránya (8 fő), és egyetlen kitöltő jelölte meg elsődlegesnek a gyerek-szerepet.

A pozitív érzelmi köteléket jelölők válaszai 47%-ban a család, 40%-ban a barát almetaforák körébe sorolhatóak.

Megvizsgáltuk azt a kérdést is, hogy vajon a különböző kötelék-metaforák előfordulási aránya hogyan alakul annak függvényében, hogy a válaszadóink hány ismerőssel rendelkeznek az online közösségi oldalon. A szélsőségesen pozitív és negatív kötelék-metaforák előfordulási aránya között nem találtunk jelentős eltérést (p<0,05), azaz nem igaz az a feltételezés, hogy azok a válaszadók, akiknek több ismerőse van a Facebookon, automatikusan egyik vagy másik kategóriába lennének sorolhatók: minden csoportban hasonlóan alakult a fogságra és a pozitív érzelmi kötelékre utaló metaforák aránya.

Semleges metaforák

Érzelmileg semlegesebb képzettársításoknak mondhatók azok a kifejezések, amelyek a Facebookot kapcsolattartási eszközként aposztrofálják. Olyan metaforákat találunk itt, mint világháló, kommunikációs eszköz, közösségi oldal. Semlegesnek tekintettük ezeket a kifejezéseket, mivel ezek mindennapi életünk részét képezik, és a minket körülvevő világ egyre természetesebbé váló velejárói. Ahogyan Nyíri Kristóf (2008) írja: “A hálózott individuum: sajátos tájékozódásai, kapcsolódásai által megkülönböztethető egyéniség, aki ugyanakkor állandó kommunikatív összeköttetésben áll szűkebb-tágabb virtuális közösségével.” A kitöltők nagy része, 502 fő a Facebookot egyszerűen a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás új médiumának látja. Ez az újszerűség a régi regiszterek és kommunikációs csatornák felidézésében is hangot kap: óriási telefonkönyv; ingyen telefon; gyorsposta; postagalamb; újság, ami a barátaim életéről szól; élő beszélgetős TV műsor; híradó a barátaimról.

Fogság metaforák

A 938 kötelék-metaforát két részre bontottuk: a fogság illetve a nem fogság kategóriákra, tehát a semlegesebb és a pozitív színezetű metaforákat egybevontuk. A kategóriák elemszámát a nemi eloszlással vetettük egybe, és egy 2×2-es kereszttáblán khi-négyzet próbát hajtottunk végre. Nem találtunk szignifikáns eltérést atekintetben, hogy egyik vagy másik nem képviselői jelentősen nagyobb arányban jellemzik a Facebookot fogvatartóként (p<0,05).

A következő lépésben a semleges, a kapcsolat lehetőségét magában foglaló metaforacsoportunkat eltávolítottuk, és az érzelmileg szélsőségesebb érzelmi metaforák férfi és női válaszadóink körében való megjelenését vettük górcső alá. Itt már szignifikáns eltérést tapasztaltunk a két nem között: a férfiak a szélsőségesebb metaforák közül nagyobb arányban írtak fogság-metaforát, mint a nők, akik inkább családdal vagy baráti körrel azonosították a közösségi oldalt (p<0,02).

Kézenfekvőnek tűnt a feltételezés, hogy a fogság-metaforák nagyobb arányban fordulnak elő azok között, akik már hagyták el az oldalt, hosszabb vagy rövidebb időre, esetleg most is szüneteltetik a tagságukat. Az elvégzett khi-négyzet próba alapján nem találtunk szignifikáns eltérést azok között, akik már egyszer szüneteltették Facebook-tagságukat és azok között, akik még ilyet nem tettek (p<0,01).

1. táblázat: kereszttábla a kötelékmetaforákról és a Facebook-tagság folyamatosságáról

A Facebook egy börtön

Kiemelkedő volt a börtönnel, börtönképzettel kapcsolatos metaforák száma. A 217 fogság-metaforából 65-öt sorolhattunk ide. Mielőtt azonban messzemenő következtetéseket vonnánk le ebből a képből, az értelmezéshez hozzá kell tennünk, hogy a börtön kifejezés két esetben egy a közösségi oldalon keringő szállóige volt, amit szó szerint idéztek, és más, kifejtés nélküli metaforákat is emotikonokkal, hangulatjelekkel toldottak meg, leginkább a mosolygó fejek ( ) és vigyorgó fejek ( XD ) voltak népszerű kiegészítések, amik árnyalták a leírtak jelentését.

Ezekből kitűnt az az ellentmondásos viszony, amellyel a fiatalok a közösségi oldalak illetve az internethasználatban rejlő veszélyekre tekintenek: bár félig-meddig magukévá teszik a veszélydiskurzusokat, de viselkedéses szinten nincsenek ezek komoly hatással a számítógéphasználatukra. A figyelmeztetéseket jórészt az idősebbektől, szüleiktől, tanáraiktól és a médiából hallhatják, de nem érzik túlságosan fenyegetőnek. “Miközben boldogan olvasgattam a 9-10 évesek gondolatait, megrázó volt ráismerni a sorok között és mögött a tekintélyszemélyek, a tanárok és szülők által közvetített pánikdiskurzusokra. Előbb-utóbb mindenki elmesélte, miért szereti, mire használja a számítógépét, miért jó neki, de előtte kötelességszerűen „felmondta” a leckét, hogy milyen egészségtelen, mennyire rontja a szemet és a gerincet, hogy elhízáshoz vezet.” – írja Z. Karvalics László (2010. 147) Az univerzális kvantor rémuralma – avagy a veszélydiskurzusok logikai szerkezetéről c. tanulmányában.

9. ábra: Fogság-metaforák, példák és az alkategóriák elemszámai

A Facebook egy szenvedélybetegség

Sok válaszban megjelent a közösségi oldalak addiktív természete. Az internetfüggőség nem jelenik meg önálló kóddal a diagnosztikai rendszerekben, inkább tünetként tartják számon, és együttjárását vizsgálják szorongásos zavarokkal illetve depresszióval. A problémás internethasználat összefonódik más betegségekkel, vagy más betegségek “online változata”, rokonítják a játékfüggőséggel és az alkoholizmussal is (Demetrovics-Koronczai, 2010. 123).

Demetrovics és Koronczai az internetfüggőséggel kapcsolatban kiemelik a késleltetés képességének nehézségét, ami a viselkedéses addikciókra jellemző. A Facebookon tapasztalható azonnali visszajelzések nagy szerepet játszanak a függőség kialakulásában, ami a digitális bennszülött serdülők számára kiemelkedően fontos.

Bár a közösségi oldalakon folytatott aktivitásokkal kapcsolatban nem cél a teljes absztinencia, de a függőséggel kapcsolatos 122 metafora (összes metaforánk csaknem 10%-a) felhívja a figyelmet a problémás használatra. Voltak, akik egészen személyes példákat hoztak, és olyanok is, akik az addikciót nem vonatkoztatták konkrétan saját magukra.

 10. ábra: Az internetfüggőség tünetei és néhány függőséggel kapcsolatos metafora. Griffiths-t idézi Demetrovics-Koronczai (2010. 124)

Érdekes, hogy a konfliktusok megjelenésére nem találtunk kifejezett utalást az összegyűjtött metaforák között. Szeretnénk megjegyezni, hogy itt is jócskán előfordulnak emotikonokkal ellátott metaforák és mondatok. Például: “A Facebook olyan, mint egy drog. Ha egyszer kipróbáltad és tetszett, utána nem lehet róla leszokni :)”

A kapcsolatkezdeményezés és -fogadás mintázatai a metaforák alapján

Az online közösségi oldalon tanárok és diákok különböző elvekkel és stratégiával rendelkezhetnek, hogyan is reagáljanak a másik jelenlétére. A kérdőívben mi is megkérdeztük, milyen viselkedést tanúsítanak a diákok általában a tanáraikkal szemben. Ismerősnek jelölik őket, vagy megvárják, amíg a pedagógus lép? Minden tanárt visszaigazolnak vagy csak a rokonszenveseket? Előfordul, hogy rejtőzködnek, álnéven vannak fent vagy dupla profillal regisztrálnak, mert nincsenek tisztában az adatvédelmi beállításokkal? Ha már módjuk van rá, mást osztanak meg a tanáraikkal, mint más ismerősökkel, barátokkal? Az itt feszegetett kérdések alapján a kapcsolatkezdeményezés- és fogadás 3 dimenzióját ragadtuk meg ellentétpárok segítségével:

• aktív-passzív
• nyitott-zárkózott
• tudatos-nem tudatos.

Ezen dimenziók különböző találkozási pontjait egy kocka éleiben gondoltuk el, amelyek egy-egy tiszta típust jelölnek. Természetesen a dimenziók végpontjai között is értelmezhetőek a pontok, nem csak a kocka élein, hanem a belsejében is, de ebben a kutatásban olyan valódi stratégiákat kerestünk, amelyek jobban elkülönülnek egymástól, így a különböző állításokkal való egyetértést nem annak mértéke szerint kellett megjelölni, hanem egy eldöntendő kérdés volt: az állítás vajon vonatkozik-e a kitöltőkre. Több állítással is egyet lehetett érteni, így valamivel többet tudhattunk meg a szokásos viselkedésről.

 11. ábra: Kapcsolatkezdeményezés- és fogadás

 A nyolcféle típust nevekkel is elláttuk, amelyek segíthetik az Olvasót a stratégia lényegének megértésében. A három legjellemzőbb mintázat előfordulási aránya az egész mintának körülbelül a felét teszi ki. Ide tartoznak a beletörődők (327 fő), a barátkozó, de nem feltétlenül nyitott (286 fő), valamint az elzárkózó (164 fő) tanulók.

12. ábra: a három fő mintázat a metaforák viszonyában

A kapcsolatkezdeményezés és a -fogadás három fő mintázatát összevetettük a metaforák alapján kialakított kategóriákkal.

13. ábra: a három fő mintázat a metaforák viszonyában – százalékos eloszlás

A Facebookot pozitív érzelmi köteléknek aposztrofáló válaszadók 19,6%-a a beletörődő csoportba tartozik, vagyis ez a csoport ugyan visszaigazolja a tanárai ismerősnek jelölését, de aktívan nem keresi társaságát még a szimpatikus tanároknak sem, és nem differenciál a tanárok és a barátok számára közzétett tartalmakban.

A közösségi oldalt fogsághoz hasonlítók 28,1%-a szintén a beletörődők csoportjába tartozik. Ők a teljes mintához képest a fogság metafora terén felülreprezentáltak.

A Facebookot egyfajta kapcsolat lehetőségeként megítélő csoport 21,7%-ára a barátkozó mintázat jellemző, vagyis ők nyitottak a tanárokkal való ismeretségek visszaigazolásában, sőt, aktívan kezdeményezek is kapcsolatot az online térben, az offline kapcsolat kiegészítéseként. A barátkozó mintázat megléte is igazolja, hogy vannak diákok, akik számára fontos, hogy az iskolán kívül, némiképp informálisabb közegben is kapcsolatban legyenek tanáraikkal.

Következtetések

A kérdőív metaforagyűjtésre szolgáló kérdése előtt a kitöltők az iskolai élettel, a tanulással, a tanár-diák interakciókkal kapcsolatban válaszoltak, azonban ezen kérdések mégsem befolyásolták jelentős mértékben a válaszadókat, ha azt nézzük, hogy kis számban fordulnak elő az iskolához fűződő metaforák. A metaforák csoportosítása – ahogy az egyéb kérdésekre adott válaszok, melyeket ebben a tanulmányban nem részleteztünk – rávilágít arra, hogy a diákok számára az online közösségi felület tanulási környezetként még kevéssé tűnik fel a mindennapi használat során.

A – pedagógusok és szülők által – gyakran emlegetett internet-, illetve Facebook-függőség a tanulók válaszai alapján kisebb arányban hordoznak negatív jelentésárnyalatot, hiszen a függőséghez kapcsolódó metaforák is olyan érzelemkifejező, illetve hangulatmódosító jeleket tartalmaznak, amelyek arra engednek következtetni, hogy a válaszadók az oldal aktív használatát nem minden esetben élik meg szenvedésnyomásként, és valódi, interperszonális és intraperszonális konfliktusokat generáló függőségről nem tudni, hogy mekkora hányaduknál lehet szó.

A “semleges” kategóriába (kapcsolat lehetősége) sorolt metaforák túlsúlya arról tanúskodik, hogy a diákok számára a Facebook egyre inkább egy természetes kommunikációs közeget jelent, ami az életmódjukhoz szorosan kapcsolódik. A közösségi oldal pozitív érzelmi kötelékként való értelmezése is abban erősített meg minket, hogy bár a Facebook és az online közösségi oldalak általában az iskola világától távolabbi közegek, nagyszerű lehetőségeket rejtenek magukban a nevelői hatásrendszerek érvényesítésében és az oktatási folyamat támogatását illetően egyaránt, hiszen a fiatalok rengeteg időt töltenek ebben a térben, és igen fontos vonatkoztatási pontot jelent számukra mind az információgyűjtés, mind a szocializáció szempontjából.

Irodalom

Bronfenbrenner, U. (1979): The Ecology of Human Development: Experiments by Nature and Design. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Demetrovics, Zs., Koronczai, B. (2010): Az internet árnyoldala: problémák és függőség. In: Talyigás, J. (szerk.): Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében. Scolar Kiadó, Budapest 121-132.

Fromm, E. (2008): A szeretet művészete. Háttér Kiadó, Budapest.

Griffiths, M. D. (1998): Internet addiction: Does it really exist? In: Gackenbach, J. (szerk) Psychology and the Internet: Intrapersonal, Interpersonal, and Transpersonal Implications, New York, Academic Press.

Kövecses, Z. (2005): A metafora: gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Typotex Kiadó, Budapest.

Nyíri, K. (2008): A tanulás filozófiája a mobil információs társadalomban, 31. o. In: Benedek András (szerk.): Digitális pedagógia – Tanulás IKT környezetben. Typotex Kiadó, Budapest.

Prensky, M. (2001) Digital Natives, Digital Immigrants In: On the Horizon, (MCB University Press, Vol. 9 No. 5, October.

Social Bakers Facebook Statistics Hungary. URL:
http://www.socialbakers.com/facebook-statistics/hungary [letöltés ideje: 2011. május 29.]

Vámos, Á. (2003): Metafora a pedagógiában. Oktatás-módszertani kiskönyvtár, Budapest.

Z. Karvalics, L. (2010): Az univerzális kvantor rémuralma – avagy a veszélydiskurzusok logikai szerkezetéről. In: Talyigás, J. (szerk.): Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében. Scolar Kiadó, Budapest 133-148.

---

[1] Népszabadság: A Facebook-guru az év embere, URL: http://nol.hu/kulfold/a_fecebook-guru_az_ev_embere, utolsó hozzáférés: 2011. május 30.

2008. február óta tanítok az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetében. Az első félévben megbízott óraadóként tanárképzésben részt vevő, pedagógia szakos és rekreáció szakos hallgatókat tanítottam oktatástechnológiai és oktatás-informatikai tárgyak keretében. 2008 szeptemberétől az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója voltam. A doktori tanulmányok és a tanítás mellett négy évig (2006-2010-ig) dolgoztam az ELTE eLearning rendszer ügyfélszolgálatos kollégájaként is, ahol két évig egyetemi ügyfélszolgálati koordinátorként láttam el a feladataimat. 2011. májusban abszolváltam a doktori iskolában. Kutatási témám az online tanulási környezetekben megjelenő tanárszerep, és ehhez kapcsolódóan foglalkozom a különböző online tartalomkezelő rendszerek és közösségi felületek oktatási folyamatban való felhasználhatóságával és beilleszthetőségével. Jelenleg az ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ egyetemi tanársegédjeként dolgozom az intézményben, ahol tanári MA képzés keretében a modern eszközök pedagógiai felhasználhatóságát tanítom, illetve pedagógia, rekreáció és andragógia szakos hallgatókat tanítok oktatás-informatikai tanegységek keretében. Honlap: levaidora.hu

Hozzászólás letiltva