Jókai Erika: Az akadálymentes e-tananyagkészítés szempontjai

Az e-learning fogalma és az elektronikus tananyagokról alkotott elképzelések folyamatosan változnak, átértékelődnek. Ennek főbb oka az alkalmazás során kialakult módszertani sokféleség és a felhasznált technológiák különbözősége. 2000 óta a vállalati képzések, a felnőttképzés és a felsőoktatás egyre gyakrabban alkalmaz távoktatási módszereket és eszközöket, rövidebb nevén e-learning technológiát. Tanulmányom az akadálymentes elektronikus oktatási tartalmak készítésének főbb szempontjaira irányítja a figyelmet.

Bevezetés

Az Európai Unió egyik célkitűzése, hogy a világ legversenyképesebb tudás alapú társadalmává váljon. Ezért kulcskérdés az egész életen át tartó tanulás gyakorlattá válása, amelyben az elektronikus tanulási környezetek jelentős szerepet játszanak. Napjainkban az oktatással szemben (akár a közoktatást, szakképzést, felsőoktatást vagy felnőttképzést tekintjük) új elvárások jelentek meg, amelyek új oktatási tartalmakat és módszereket igényelnek (Tombor, 2007). Egyre inkább elterjednek a thinking aloud (hangosan gondolkodás), learning by doing (cselekedve tanulás) és az e-learning (elektronikus tanulás) kifejezések, amely elnevezések az alkalmazott új módszerekre is utalnak.

Az e-learning 2.0-ban a „hagyományos” e-learning értelmezéshez képest nem a tanáré a főszerep, ő itt már „csak” mentori szerepet játszik. Ehhez azonban szükséges, hogy a megfelelő időben és helyen aktívan részt vegyen a kurzus nyilvános kommunikációs felületein, az ott megadott vagy kialakuló témákra reagáljon. Az e-learning 2.0 oktatási és tanulási környezetben a tanuló maga gyűjti össze a számára fontos információkat, vagyis a tanulással kapcsolatos tevékenységei a számára hasznos tartalmak megszerzését és szervezését, saját tanulásának menedzselését jelentik. Mindemellett (mivel az interneten fellelhető információk valóságosságát, elfogadottságát a hallgató a mentor véleménye alapján fogja alkalmazni vagy éppen mellőzni), a tanulók igyekeznek „leellenőriztetni” ezen információk használhatóságát, hasznosságát. Ezt megtehetik a (képzési) közösség számára létrehozott wiki oldalakon, linkgyűjteményekben vagy a szakmai fórumok, tematikus blogok használatával.

Az elektronikus eszközökkel támogatott oktatás azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy innovatív pedagógiai módszerről beszélünk, csupán azt, hogy a technológiai eszköztárunkban találhatók ilyen megoldások. (Köpeczi-Bócz, 2007)

Tanulás és tanítás elektronikus környezetben

Az e-learning egyik erőssége az önirányításos tanulás lehetőségében rejlik. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy ez a tanuló részéről komolyabb felkészültséget és tanulási tapasztalatokat igényel, amivel nem mindenki rendelkezik. A tanulók egy része igényli a vezetést, külső irányítást, így képes a jobb eredmény elérésére. Amikor a tanulás támogatását tervezzük, fontos, hogy olyan mértékű segítséget nyújtsunk, ami a hatékony tanuláshoz valóban szükséges. Ez a segítségnyújtás az informatikai oldalról napjainkban (főként anyagi lehetőségek korlátai miatt) csak kis mértékben érvényesülhet. A tanulástámogatás skálájának szélessége (szöveges, képi, interaktív elemek kialakítása, mentori részvétel) „csak” pénzkérdés. A jól felépített, a tanulást megfelelően támogató rendszerben a didaktikai tananyagelemek használati sorrendjének felhasználói megválaszthatósága, tanulói különbségekhez igazodó adaptivitása, a megszerzett tudás használata, gyakorlása lehetséges. Az önirányítás képességének erősítését vagy ennek hiányában a pótlást a tanulásirányítás (guided tour) veheti át.

Az elektronikus kurzusszervezés szokásos lépései közül az első lépésében az on-line kurzus felépítését kell megtervezni. Át kell gondolni a tanuláshoz szükséges módszereket (munkaformákat) és eszközöket (tananyag-tartalmakat, forrásokat és más szükséges eszközöket), a tanulás ütemezését. Amennyiben a tanulási tevékenységet kurzusmenedzselő szoftver segítségével kívánjuk támogatni, a második lépésben a kurzuslapot kell kialakítani. Ennek keretében az optimális „fizikai” környezet a felhasználói felület és a tartalom megjelenítésének módjára vonatkozik. Az alábbi szempontokat szem előtt tartva szükséges a képzési elektronikus felület és annak tartalmának kialakítását megtervezni (4H):

• A kurzuslap kialakítása, tartalmának és elemeinek elrendezése feleljen meg a szoftver-ergonómiai „aranyszabályoknak” (Shneiderman, 1987), minőségi szempontoknak és használhatósági követelményeknek. (=Használható)
• A tartalom megjelenítése és szervezése támogassa a hatékony tanulási folyamatot, az érzékelési és kognitív folyamatokat figyelembe véve tervezzük meg a lapokat. (=Hatékony)
• Fontos, hogy a szereplők (oktatók, tutorok, tanulók és más résztvevők) közötti kommunikációs kapcsolati lehetőségeket biztosítsuk (e-mail, üzenet, csevegés, fórum, videokonferencia, stb.), valamint lehetőséget nyújtsunk személyes konzultációs alkalmakon való részvételre is. Ezek a lehetőségek a figyelem irányítására, információk szolgáltatására is alkalmasak. (=Hatásos)
• Nem elhanyagolható kérdés az oktatási portálok, kurzuslapok és elektronikus tananyagtartalmak egyenlő esélyű hozzáférhetősége sem. (=Hozzáférhető)

Az alábbiakban e témakörök szerint vegyük sorra a tervezési és kivitelezési feladatoknál alkalmazandó irányelveket.

Szoftver-ergonómiai követelmények – Használhatóság

Az oktatási vagy információs portálok látogatói és felhasználói (tanulók, oktatók, tartalomkészítők) számára biztosítanunk kell az önálló, kényelmes, könnyű és hatékony használatot. A használhatóságot elsődlegesen az általános szoftver-ergonómiai irányelvek (Shneiderman, 1987) betartásával biztosíthatjuk. Az ajánlásban szerepel többek között a következetesség (párbeszédelemek, terminológiák használata), a rövidítések és a használatot gyorsabbá tevő speciális billentyűkombinációk alkalmazása, informatív visszajelzések biztosítása, hibák jelzése, javításuk elősegítése. Ezek egy „átlagos” képességekkel rendelkező felhasználó számára is kényelmes megoldások, az átlagostól eltérő, ún. speciális igényű felhasználók számára pedig bizonyos esetekben elengedhetetlenek.

Az informatika fejlődésével és a különféle, internet-alapú alkalmazások terjedésével számos keretrendszer és tananyagszerkesztő rendszer jött létre. A párhuzamosan folyó fejlesztések következtében felmerült az igény arra, hogy a különböző tartalomkészítő rendszerekben készített „végtermékei” – a tananyagelemek a különböző rendszerekben egyformán alkalmazhatókká váljanak, vagyis legyenek egymással kompatibilisek.

A SCORM (Sharable Content Object Reference Model) a megosztható tartalmi objektumok az elektronikus tanulási környezetek számára fejlesztett tananyagtartalmak manipulációját (előkeresés, megosztás, átvétel, csere, megújítás, stb.) az „átlagos” oktató számára is könnyen használhatóvá teszi. Nem csak a speciális igényű felhasználók számára könnyíti meg a tananyag használatát, mert segítségével mindig követhető, hogy a tanuló hol tart a feldolgozásban, milyen irányban kell továbbhaladnia a tanulási cél elérése érdekében.

A SCORM ajánlásnak megfelelő tananyagok készítésére alkalmas tananyag-szerkesztő szoftverek közül ma már számosat megtalálunk a piacon vagy szabad forráskódú alkalmazások között. Ilyen például az exeLearning, amely kifejezetten tananyagszerkesztésre fejlesztett, nyílt forráskódú alkalmazás; az IBM Lotus Workplace Collaborative Learning Authoring Tool, amely egy tanfolyamtervező és egy tananyagszerkesztő modulból áll, magyar nyelvű alkalmazásban is megvásárolható; a Microsoft Learning Essentials for MS Office, amely egyetemi licenc keretében ingyenesen használható a felsőoktatási intézményekben; valamint a Coeditor, amely olyan XML szerkesztő, amelyben mélyebb informatikai tudás nélkül is képes a felhasználó tananyagokat szerkeszteni. A Wimba Create a Microsoft Office Word-be beépülő szoftvermodul alkalmazással egy Office Word állományból készíthető SCORM csomag. A tananyagok megjelenítése előre definiált. A szoftvermodul kereskedelmi forgalomban, angol nyelven kapható.

Tananyagkészítés didaktikai szempontjai – Hatékonyság

A tananyag tartalmának meghatározása, összeállítása és a kurzus céljának megfelelő megformálása (vagyis a learning content design) során az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

• a felhasználói felület kezelhetősége, megjelenésének hatása a tanulóra,
• magyarázó ábrák, diagramok, animációk és egyéb szöveges kiegészítő magyarázatok megfelelő elhelyezése,
• a logikus felépítés, a tanulható egységekre tagolás,
• az egyes egységek végén ellenőrző kérdések, feladatok és azok megoldásai, ha szükséges, stb.

A figyelem fenntartásához az időtényezőn túl a megjelenés adhat többlet lehetőséget. A leckék egységelemei képernyőnyi oldalak legyenek. El kell érni, hogy az összetartozó mondanivalók ne haladják meg tehát a képernyőméretet, mert ha a szöveg egy része lemarad a képernyőről, az egérgörgetővel vagy az oldalgörgető elemmel kell az oldalt a látható a sávba pozícionálni, ami megbontja a koncentráció egységét, egyes esetekben pedig ezek a lehetőségek elkerülik a felhasználók figyelmét, így információvesztés veszélye áll fenn. Az egeret nehezen kezelő felhasználóknak pedig ez a művelet felesleges megerőltetést is jelent.

A színek alkalmazásakor azok jelentésén túl tekintettel kell lennünk a kontraszthatásokra, az egyes színek egymástól való megkülönböztethetőségére is. Különösen fontos ez a háttér és a rajta megjelenő információk színének megválasztásakor. A meleg színek sokkal figyelemfelkeltőbbek, a hideg színek viszont nyugtatóbbak, nem vonják el a figyelmet a tartalomról. A színek használata ne terelje el a figyelmet a tartalomról, legyen esztétikus, kellemes hatású a végeredmény. A nagyon kirívó színek mind a háttérnél, mind a betűknél vibráló hatást keltenek, ami akár rövidtávon is fárasztja a szemet.

A hangsúlyozás további eszköze a betűtípusok és betűméret változtatása, kiemelése. A betűtípus választásakor fontos megemlíteni, hogy az elektronikus tananyagok készítésénél célszerű az ún. talpas betűk helyett „talpatlanok” szerepeltetése, mert ezek teszik könnyen olvashatóvá a folyamatos szöveget. A leggyakrabban használt modern betűtípusok a Verdana és az Arial nevezetűek. A betűméret változtathatósága nem csak gyengénlátó felhasználók számára jól használható megoldás, hanem azok számára is, akik sok időt töltenek monitorról való olvasással, számukra a nagyobb betűméret kényelmesebb olvasást biztosít.

A szöveg és illusztráció aránya akkor megfelelő, ha nem nyomják el egymást. Ha esetleg egy táblázatot, diagramot készítettünk, akkor célszerű azt rövidebb szöveggel magyarázni, képaláírást vagy ábraszöveget elhelyezni. Azok számára, akik nem férnek hozzá a grafikus információkhoz (pl. vak vagy színvak felhasználók), elengedhetetlen a képi információkhoz alternatív szöveges információ biztosítása. A hangzó információkat siket vagy hangfalak nélkül tevékenykedő felhasználóink számára feliratozással biztosíthatjuk.

Az interaktív tartalmakban az egyszerű egérkattintás vagy lapozgatás mellett megoldandó feladatok, különböző tevékenységek szerepelnek (navigáció, válaszadás, stb.). Ezek funkciója a feldolgozás és a memorizálás elősegítése. Azonban itt sem szabad elfelejtenünk, hogy bizonyos felhasználók számára ezek a tevékenységek is akadályokat jelenthetnek. Nem célszerű például a feladatokban csak képi vagy csak hangzó információk alapján választ várni a felhasználóktól.

A kezelhetőséghez tartozik a program által a használat során jelentkező válaszidő, reakcióidő kérdése is. Nem mindegy, hogy mennyi idő alatt vált képernyőt, ugrik új ablakra a program, mert a sok várakozás ismét csak elriasztja a tanulókat a tananyag használatától, de a gyors reakciókat igénylő programok a korlátozott képességű felhasználók számára problémát jelenthetnek. Fontos, hogy lehetőséget adjunk a felhasználónak a számára megfelelő reakcióidő kiválasztására.

A technikai tagolás nem esik egybe a didaktikai tagolással. A tananyagok általában szöveges tartalomból (főszövegből, tartalomjegyzékből, szakkifejezésekből, összefoglalókból, megjegyzésekből, idézetekből, feladatokból, táblázatokból), vizuális (képek, grafikonok, ábrák) és akusztikai elemekből (szöveges és zenei hangok), valamint multimédia elemekből (videók, animációk, prezentációk, játékos feladatok) állnak. Az elektronikus tananyagok elkészítését ún. forgatókönyv szerint érdemes véghezvinni. A forgatókönyv fűzi össze egységes szerkezetté az egyes alapelemeket (pl. az egyes tartalmi részek, feladatok, belső tartalmi kapcsolatok, fogalmak, feladatok, leírások, stb.). A forgatókönyv a konkrét tartalom kivételével tartalmazza mindazon információkat – paraméterek, leírások, ütemezés, stb. – amelyek a tananyagelemekre vonatkoznak, és amely információk alapján az e-learning tananyag tanulható formába szerkeszthető. Az elektronikus tananyagok elkészítése során sok olyan tényező játszik szerepet, amely az egyszerű írásos dokumentumkészítésnél nem jelentkezik. Egy elektronikus tananyag multimédiás elemeket (narrátori alámondást, animációt, szimulációs gyakorlatokat, stb.) tartalmazhat, amely multimédiás elemek az írásos módszerekkel nehezen leírhatók. Ugyanakkor az elektronikus tananyagokat sok esetben olyan szakemberek állítják elő, akik a tananyag tartalmi (szakmai) részleteihez nem értenek. Éppen ezért jelent nagy problémát az, hogy az adott szakterület szakembere – tartalomkészítő –, hogyan adhatja át a tananyagot elkészítő szakemberek – tananyagfejlesztő – számára, hogy mi és hogyan szerepeljen a tananyagban. A felhasználók sokféleségére is tekintettel kell lennünk – akadhatnak közöttük olyanok, akik mobil IKT eszközöket használnak (pici képernyő, napfény zavaró hatása, stb.), elavult eszközökkel dolgoznak (régi számítógép, lassú internetkapcsolat, stb.) vagy funkcionális képességeikben korlátozottak (látásuk, hallásuk, mozgásuk vagy kognitív képességeik az átlagosnál alacsonyabbak).

Kommunikációs elemek kialakítása – Hatásosság

Az on-line tanulási környezetben az érdeklődést és a motivációt a kommunikációs eszközök segítségével is befolyásolhatjuk. A távoktatási formájú képzéseknél fontos, hogy a kurzus résztvevői között kialakuljon egy „közösség” – ez a közösség nem önkéntesen alakul, hasonlóság csak abban van, hogy mindenki ugyanazt a célt kívánja elérni. Ahhoz, hogy egy bizonyos téma alapján alakuljanak „szakmai” közösségek, szükséges „beindítani” a kommunikációt az egymásnak teljesen ismeretlen, sokszor „láthatatlan” személyek között – ez a mentor feladata. Nekik a képzés során folyamatosan felügyelni kell a tevékenységeket, beavatkozni ott, ahol ez szükséges (segítségnyújtás, helyreigazítás vagy kérdések megválaszolása), ösztönzési céllal (kérdés felvetése, eredmények sürgetése, stb.) vagy tájékoztatás, a témához kapcsolódó érdekességek bemutatásával – hogy a folyamatosság, a tanári figyelem érzése a tanulókban fennmaradjon. A résztvevők közötti kommunikáció felélesztése segítheti, hogy az esetleges problémák, hibák minél hamarabb kiderüljenek – mert a korai párbeszéd kialakulása után bátrabban nyilvánulnak meg a résztvevők.

A kurzus követelményeinek következetes betartatása, a megfelelő visszajelzések küldése is segíti az önálló tanulásszervezés és önértékelés folyamatát. A követelményeket írásos (letölthető) formában folyamatosan elérhetővé kell tenni, sőt egyes részeit célszerű kiemelni (akár többször is megjelentetni – pl. naptárban, különböző blokkokban). A visszajelzések legyenek egyértelműek, motiválók, szükség esetén magyarázók, de akár kérdéseket is tartalmazhatnak.

Egyenlő esélyű használat – Hozzáférhetőség

Az egyenlő esélyű hozzáférés elve alapján a fogyatékos embereknek eltérő szükségleteik alapján a többségi társadalom tagjaival azonos módon kell igénybe venni a közszolgáltatásokat. Ezek körébe tartozik a közoktatás is (1998. évi XXVI. tv. 4. §. f) pontja értelmében). A mai oktatási tartalmak egyre nagyobb része elektronikus formában érhető el a közép- és felsőoktatásban, valamint a felnőttképzésben. A tankönyvek az elektronikus könyvtárakban és adatbázisokban kerülnek a tanulókhoz, vagy e-book formájában megvásárolhatók. A szöveges és képi tartalmakat szolgáltató „hagyományos” tartalmak mellett ma már egyre több a multimédiás tananyag és a virtuális világokba ágyazott ismeretszerzési lehetőség. Azok számára, akik ezeket a tartalmakat nehezen, vagy bizonyos érzékszerveikkel nem képesek megismerni, személyi vagy alternatív technikai segítség igénybevétele szükséges.

Az akadálymentes weboldalakra és elektronikus tartalmakra vonatkozó nemzetközi ajánlást a World Wide Web Consortium (W3C) fogalmazta meg Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 1.0 és 2.0 elnevezésű útmutatókban. Míg az 1.0-ás ajánlás a programozói oldalról közelíti meg a speciális igényű felhasználók számára is használható tartalmak és navigáció problémáit, addig a 2.0-ás verzióban a különböző speciális felhasználói csoportok internet és tartalomhasználati módjai alapján fogalmaz meg ajánlásokat a gyűjtemény. Nagy hangsúlyt fektet arra a szemléletre, hogy a fogyatékos emberek által használható alkalmazások és tartalmak az ép emberek számára is egyaránt jól (kényelmesen és hatékonyan) használhatóvá válnak. Az elektronikus tanulási környezetek és tananyagtartalmak akadálymentesítése érdekében célszerű a WCAG 2.0 ajánlásait a gyakorlatban alkalmazni.

Az oktatási tartalmak (előadásvázlatok, segédletek), feladatok, online tevékenységek hozzáférhetőségét mindenki számára biztosítanunk kell. Ahhoz, hogy ezt a feltételt teljesíteni tudjuk, ismernünk kell az egyes speciális igényű felhasználói csoportok elvárásait. Egy akadálymentes tananyagnak, tanulási környezetnek az egyes speciális igényeknek egyszerre meg kell felelnie, a követelményeknek összevontan kell teljesülniük ahhoz, hogy a lehető legszélesebb felhasználói kör számára hozzáférhetővé váljanak. Fontos, hogy a tartalmak mindenki számára hozzáférhetőek legyenek (nyílt vagy zárt rendszerben), akadálymentes hozzáférést biztosítsanak. A tartalmak szabványos formátumú és moduláris szerkezetűek legyenek, melyek az egyes képzési vagy ismeretszerzési szinteknek és formáknak megfelelően egyéni igényekhez adaptálhatók legyenek. Az érintett fogyatékossági csoportok elvárásait, igényeit és lehetőségeit reálisan, az érintettek által is egységesen elfogadott tartalommal kell megjeleníteni és használni.

Alapvető követelmények továbbá:

• betűméret változtathatósága, gyengénlátók számára is megtalálható funkciógomb alkalmazásával; talpatlan, jól olvasható, általános karakterkészletű betűtípus használata,
• kép formátumú részlet alkalmazása esetén a metaadatok megadása szükséges (ez a technológiailag akadályozott felhasználók számára is előnyös, mert ha nem tudja letölteni az adott méretű képet, legalább a kép helyett megjelenő alternatív szöveg információt biztosít számára),
• flash animációk kerülése,
• nyomtatható verzió biztosítása – sokan nem szeretnek monitorról olvasni, de tanulni még inkább nem. A nyomtatható verzió általában jobban tagoltnak, tömörebbnek és lényegre törőbbnek tűnik (lehet, hogy időnként az is).

Tananyagtartalmak követelményei látássérültek számára

Gyengénlátó vagy aliglátó felhasználók számára nagyítható, jól szerkesztett, kontrasztos ábrákat és szöveges részeket alakítsunk ki, lehetőleg zavaró hátterek nélkül. Esetenként a betűtípus és betűméret vagy a kontraszt állítása is fontos lehet számukra (WCAG 2.0, 1.3 irányelv). Vak felhasználók számára a hanganyagok és videók szövegesen is elérhetők legyenek. A képek, ábrák és grafikonok tartalmazzanak rövid szöveges leírást és legyen elnevezésük. Az űrlapmezős felületeken fontos a mezők feliratozása (pl. feladatok megoldásánál, kurzuslapokra vagy portálokba történő belépéskor). (WCAG 2.0, 1.4)

Az írott vagy vetített tartalmaknak a színtévesztő vagy színvak felhasználók számára is értelmezhetőnek kell lennie. A színek önmagukban ne hordozzanak információt, ezt mindig szövegesen vagy más jelek használatával is meg kell jeleníteni. (WCAG 2.0, 1.4) Az ábrák, grafikonok használatakor érdemes ellenőrizni, hogy az információk valóban megkülönböztethetők-e a színlátási problémákkal küzdők számára (egyszerű fénymásolási művelettel vagy erre a célra fejlesztett ingyenes internetes alkalmazással ellenőrizhetjük).

Tananyagtartalmak követelményei hallássérültek számára

Siket és nagyothalló felhasználók számára is problémát jelentenek a hanggal közölt információk. Ezekre szöveges formában is fel kell hívni a figyelmüket, tartalmukat számukra is elérhetővé kell tenni. Ugyanilyen formában a képekhez adott hangzó információk és a videók feliratozását is lehetővé kell tenni. Hasonló helyzetben vannak azok a technológiailag megkülönböztetett felhasználók, akik nem rendelkeznek hangkártyával vagy hangszórókkal számítógépeiken. (WCAG 2.0, 1.2) A Windows kisegítő lehetőségeiben be lehet állítani a „hangfigyelő” opciót, amely a felhasználót villanással figyelmezteti arra, hogy valamilyen hangzó információt tartalmaz egy oldal.

Veleszületett siket emberek számára a beszélt magyar nyelv csak egy másodlagos, tanult idegen nyelv, ezért számukra a könnyen érthető, egyszerűen fogalmazott mondatok, írott szöveg használata fontos a tananyagokban.

Tananyagtartalmak követelményei mozgássérültek számára

Mozgássérült felhasználók számára a könnyen kezelhetőség a kevés mozdulattal történő navigációt, pontos és egyszerű interakciós módokat jelenthet. Akik fejpálcát vagy szemmozgásra működő képernyő-billentyűzet használnak, fontos, hogy minél kevesebbet kelljen írniuk, főként olyan szituációkban, ahol számít a tevékenység időtartama is (pl. elektronikus vizsga). Az alternatív egérrel vagy billentyűzet segítségével navigálók számára pedig a tartalomban való bolyongást kell egyszerűvé tenni (pl. ugrási pontok, lapok közötti navigáció lehetősége). (WCAG 2.0, 2.4)

Tananyagtartalmak követelményei értelmi fogyatékosok számára

A különböző képzési szinteken és területeken felhasználóként értelmi fogyatékosok éppúgy megjelenhetnek, mint a diszgráfiások, diszlexiások és kognitív zavarokkal küszködők, akik számára a hosszabb, összetett mondatok és szövegek értelmezése jelenthet gondot. Célszerű az ilyen tartalmakat gondosan tagolni, jól érthető és tömör formában fogalmazni, alcímeket alkalmazni. Értelmi fogyatékos felhasználók számára fontos, hogy minden esetben pontosan tudják, hol tartanak, mit kell tenniük a továbbhaladáshoz. A tartalom és a teljes felhasználói felület legyen könnyen érthető és kezelhető.

Tananyagtartalmak követelményei speciális felhasználók számára

A technológiailag megkülönböztetett felhasználók azok, akik régi, elavult számítógéppel és lassú internetkapcsolattal rendelkeznek, bizonyos tartalmakat nem tudnak vagy nem is akarnak letölteni (hosszú letöltési idő vagy nagy forgalom miatt nagyobb költség számukra), fontos a kisméretű, gyorsan letölthető tartalom, amely nem igényli speciális alkalmazások használatát (Java kiegészítők, stb.). Mobiltelefonos internethasználók számára is előnyösek ezek a megoldások. (WCAG 2.0, 1.1)

Gyermekek és idős felhasználók számára is fontosak lehetnek az elektronikus oktatási tartalmak, hiszen az élethosszig tartó tanulás során bármely életkorban használóivá válhatnak. Az egyszerű, átlátható felületek, az érthető feladatok, egymást követő lépések és a figyelmet jobban koncentráló megoldások segíthetik őket, s ezek a megoldások az alacsonyabban képzett vagy idegen nyelvű felhasználók számára is hasznosak.

A fényérzékenyek és epilepsziás emberek esetében a villódzó tartalmak válthatnak ki rohamokat, ezeket tehát kerüljük az animációkban és videó-tartalmakban. (WCAG 2.0, 2.3)

Irodalom

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, 4. §. Értelmező rendelkezések a) pontja (98/XXVI tv. 4.§, Magyar Közlöny 1998/28.).

Barker, P., King, T. (1993): Evaluating Interactive Multimedia Courseware – a Methodology. Computers Educ. Vol.21, No.4.pp. 307-319.

Bruce, B., Fallon, C., Horton W. (2000): Getting started with on-line learning Macromedia Inc. 2000. október (http://www.macromedia.com)

Csányi, V. (2008): Nevelés és humánetológia, VII. Nevelésügyi kongresszus kiadványa, Juhász Nyomda, Szeged, 2008., pp. 82-93.

Rowentree, D.(1993/1995): Preparing Materials for Open, Distance and Flexibile Learning. Kogan Page Kiadó London 1995. és az Open Universitity Oktatástechnológiai Osztálya. 1993. In. Tananyagfejlesztés és írás (szerk. Szabó József 1998.) KMRTK Gödöllő

Edutech honlap (2009): Evaluation of web-based course platforms (learning environments) URL: http://www.edutech.ch/edutech/tools, Hozzáférés ideje: 2009. május 11.,

Ehlers, U-D., Goertz, L., Hildebrandt, B., Pawlowski, J.M. (2005): Quality in e-learning – Use and dissemination of quality approaches in European e-learning, Cedefop Panorama series, 116.

Forgó S., Hauser Z. (2002).: Távoktatás felsőfokon informatikus könyvtáros szakon – az egri Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetében. Informatika a felsőoktatásban 2002. Debreceni Egyetem ATC. Agrárinformatikai és Alkalmazott Matematikai Tanszék, Debrecen.

Forgó S., Hauser Z., Kis-Tóth L. (2004): E-learning tananyagok hatékonyságának vizsgálata az informatikus könyvtáros szakon (NIIF 2004. Konferencia kiadvány, Networkshop 2004.

Forgó S., Kis-Tóth L. (2002): Ajánlások a speciálisan távoktatási céllal készített nyomtatott anyagok szerkesztésére EKF. Médiainformatikai Kiadványok Eger, 2002.

Helmeczi, E., Falvai, R. (2008): Szakmai Ajánlás, pp. 3-4.

Hercegfi, K., Jókai, E. (2008): E-learning anyagok ergonómiai kérdései. In: Benedek A. (szerk.): Digitális pedagógia. 203-224. Typotext Kiadó, Budapest.

Hutter, O., Magyar, G., Mlinarics J. (2005): E-learning 2005. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

IMS Content Packaging Best Practice Guide Version 1.1.2/2001. augusztus URL: imsglobal.org, Hozzáférés ideje: 2011. november)

Jenei, Zs., Klötzl, F. (2010): E-learning tananyagfejlesztés rövidített tananyagfejlesztési segédlet. URL: http://bit.ly/rAdqcX Hozzáférés ideje: 2011. november

Jókai, E. (szerk.) (2010): Rehabilitációs támogató technológiák, 1. fejezet, 2.4 fejezet. Typotex Kiadó, Budapest.

Kiss, E. (2010): A sclerosis multiplex epidemiológiája, a kapcsolódó weboldalak elemzése, javaslat új portál összeállítására, SE Általános Orvostudományi Kar, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet, Egészségügyi informatikus menedzser szakán készített szakdolgozata

Kovács, I (2008): Távoktatás, e learning. Internetes kampuszok Franciaországban. Oktatástechnológiai és információtechnológiai konferencián elhangzott előadás.

Köpeczi-Bócz, T. (2007): Innovatív pedagógiák alkalmazása a szakképzésben (ONK 2007., Az információs-kommunikációs technológiák c. szekcióban elhangzott előadása nyomán)

Mlinarics, J. – Hutter. O. (szerk.) (2002): E-learning rendszerek összehasonlítása (kézirat). Az MTA SZTAKI által (2002 decemberében) rendezett workshop munkaanyaga alapján.

Muhari, Cs. (2008): A tananyagfejlesztés szempontjai az e-learningben (AgriaMedia konferencia, 2008.10.27-28., Eger)

Nyíri, K. (2007): Személyes kommunikáció – vagy virtuális kommunikáció, Virtuális pedagógia – a 21. század tanulási környezete (OKI)

Szabó, Z., Balázs I. E. (szerk.) (2008): E-learning. URL: http://informatika.bke.hu/root/Project/telepiac, Hozzáférés ideje: 2010. május 20.

Pawlowski, A. M. (szerk.) (2006): cen/iss tanulási technológiák workshop minőség biztosítási projekt résztvevők és irányelvek minőségbiztosítási szabványok. letöltve: http//www.cenorm.be/iss,Workshop/lt/Default/htm, 2010 május 20.

Papp, L (szerk.) (2008): Az elektronikus nyitott képzés értékelési modelljének (EKM)
koncepciója. Az Apertus Közalapítvány támogatásával zajlik az E-módszerTAN című pályázati program. URL: http://www.e-modszertan.hu/index.html Hozzáférés ideje: 2010. május 20.

Shneiderman, B. (1987): Designing the User Interface. Addison-Wesley, Reading,MA.,USA

Tombor, V. (2007): Taniroda, avagy a kompetencia alapú oktatás új perspektívája (ONK 2007., Új tanulási-tanítási környezetek szekcióban elhangzott előadása nyomán)

The SCORM Overview – ADL Initiative Sharable Content Object Reference Model (SCORM™) Version 1.2 2001. október 1., URL: http://www.adlnet.org, Hozzáférés ideje: 2011. november 9.

The SCORM Run-Time Environment Version 1.2 2001. október 1., URL: http://www.adlnet.org, Hozzáférés ideje: 2011. november 9.

Vörös, M.: eLearning a katonai felsőoktatásban, Repüléstudományi Közlemények,
Gazdaságosság, hatékonyság és biztonság a repülésben tudományos konferencia kiadványa, Különszám, 2004. április 23.

Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG 2.0), URL: www.w3c.hu, Hozzáférés ideje: 2011. november 9.

Hozzászólás letiltva